KOMÁROMI JSW-CSAPAT

Cikkünkben a komáromi vár történelmét elevenítjük fel. Ezúttal Gáspár Tibor tanár úr a szabadságharc idejének és az azt követő időszaknak az eseményeit idézi fel.

Mi is történt valójában a szabadságharc alatt?

1848 szeptemberében még osztrák kézben a vár, majd a szabadságharc alatt magyar kézre került, és védőrendszerként szolgált. Az osztrákok ezt nem hagyták annyiban, próbálkoztak a vár visszaszerzésével. A szabadságharc alatt az osztrákok nem tudták elfoglalni az erődöt. Ekkor Görgey a nyugati határvidékről visszavonult a magyar honvédhaderővel, és a Garam-völgyén felvonult Rózsahegyig, majd a Branyiszkói-hágón át a Felső-Tisza vidékére. Itt egyesült a Klapka által kiállított hadsereggel, és az egyesült haderő 1849 februárjában megindította az osztrákok ellen a dicső tavaszi hadjáratot. Tehát ez a terület a visszavonuláskor az osztrákok kezébe került, de Komáromot nem sikerült bevenniük! 1849 áprilisában, mikor folyt a magyar offenzíva, széttörték az osztrák ostromgyűrűt Komárom vára alatt. Ezt követően Ferenc József felkérte I. Miklós orosz cárt segítségnyújtásra. Ez megnehezítette a magyarok dolgát.

A belviszály vereséghez vezetett…

Buda visszafoglalása után Kossuth és Görgey közt vita támadt. Kossuth arra kérte Görgeyt, hogy vonuljon le Arad, Temesvár környékére, és egyesüljön Bem seregével, így eredményesen fel tudják venni a küzdelmet a nagy túlerővel szemben. Görgey ezzel szemben az erőd nyújtotta védelemben szeretett volna csapást mérni az oroszokra. A hetekig tartó vita végül is Kossuth javára dőlt el, mert Görgey engedett és levonult, itt hagyta Klapkát 30 ezer főnyi sereggel. Klapka, az akkori várvédő, élve a lehetőségekkel, egészen október 2-ig hősiesen védte Komárom várát.

Milyen volt a vár arculata a szabadságharc bukása után?

1866-ban kitört a porosz-osztrák háború, ekkor folytatták a vár építését. Ismét stratégiai helyként kezelték. A teljes átépítésre azonban csak a háború után került sor. Hatalmas erődrendszer alakult ki bástyákkal, s így Európa egyik legnagyobb várrendszerét alkotta.

Hogyan szerették volna kihasználni a vár épületét a 20. században?

1968-ban, a prágai tavasz idején, kulturális központot szerettünk volna létesíteni. Az elképzelés az volt, hogy intézményesítjük a magyar kultúrát, kialakítjuk a központi magyar múzeumot, a magyar könyvtárat, a magyar levéltárat és a központi magyar képtárat. Ez a terv elsősorban az újvárat érintette. Az öregvárat múzeumnak szerettük volna meghagyni. A prágai tavasz leverése után a terv meghiúsult.

(A cikk szerzői a Selye János Gimnázium tanulói: Balkó Gabriella, Turányi Tímea, Csóka Tibor.)