Kertész Imre: Felszámolás

A Sorstalanság, A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvek alkotta trilógiát most lezárta Kertész, tetralógiává egészítve ki az eddigieket. Az új könyv, a Felszámolás azt a kérdést teszi fel, hogy tapasztalatok híján vajon mit érthet meg a kívülálló Auschwitz történetéből.

A Sorstalanság, A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvek alkotta trilógiát most lezárta Kertész, tetralógiává egészítve ki az eddigieket. Az új könyv, a Felszámolás azt a kérdést teszi fel, hogy tapasztalatok híján vajon mit érthet meg a kívülálló Auschwitz történetéből.

Elkezdődik egy regény, melyben valaki egy drámát olvas, majd hirtelen a drámában találjuk magunkat, és az addigi szereplő meséli tovább a történetet. Ez egyébként hasonlít a Titanic című film narratív sémájára. A bonyodalom ott támad, hogy az elbeszélő elvileg már halott (lásd: Amerikai szépség), tehát mikor kiderül, hogy valahol átvágás van. A regény egyszerre játszódik halálon innen és túl. Mivel a regény fő kérdése, vajon elmondható-e, átadható-e a történet, a mesélő körüli bonyodalom központi jelentőségű. Egyébként minden van a regényben, ami általában a regényekben: halál, igazi szerelem, hisztéria, vad érzékiség, rendőrség és eléggé pergő cselekmény.

A Sorstalanság, A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvek alkotta trilógiát most lezárta Kertész, tetralógiává egészítve ki az eddigieket. Az új könyv azt a kérdést teszi fel, hogy tapasztalatok híján vajon mit érthet meg a kívülálló Auschwitz történetéből. Hiszen számunkra a túlélők és a bűnösök világa is távoli és meseszerű, és lassan már senki sem marad, aki nem múzeumként látogatná a lengyelországi Auschwitzban található barakkokat. Kísért, hogy a tanulságot ekként foglaljuk öszsze: nem lehet elmondani olyan történetet, mellyel Auschwitz átadható lenne. De ennyire nem egyszerű a dolog, ráadásul ilyesmibe nem is nyugodhatnánk bele. Az viszont, hogy a regényben fontos szerep jut a hajléktalanoknak, mint korunk reprezentatív, és történettel nem rendelkező szereplőinek, arra utal, hogy az igazság mégis valahol itt lesz. Talán ez a történet nem is egyszerűen elmesélhetetlen, hanem talán nem is létezik. Olyan, mint a lapis, melylyel állítólag bármiből aranyat lehetne készíteni. Csakhogy ez a lapis nem létezik.

A könyv prózája világos, tiszta, nyugodt – egészen addig, amíg a végén zaklatottá nem válik. Nem jelent meg ennél fontosabb regény az utóbbi években magyar szerzőtől, magyar nyelven. Először ebben a regényben talált magának megfelelő formát az a világ, amely a rendszerváltást megelőzően a szellem emberének kijutott. A regény maga pedig arról is szól, hogy ez a világ mennyire megközelíthetetlen immár, hogy nincsenek már közkeletű szavak és fogalmak, mellyel el lehetne mesélni a fiataloknak, a mi generációnknak, hogy akkor minek, és milyen értéke volt. Az értékek változnak, ahogy ezt Nietzsche mondta, ráadásul még soha olyan gyorsan nem változtak, mint az utóbbi tizenöt évben.

A Felszámolás egyszerűen megírt, mégis bonyolult regény. A bonyodalmak mindjárt ott kezdődnek, hogy aki az 1999-ben játszódó kerettörténetet mesélni kezdi, már 1990-ben öngyilkosságot követett el. Szóval a helyzet vagy az, hogy valaki ír egy regényt arról, hogy mi lett volna, ha ő öngyilkos lett volna, vagy valaki, egy ismeretlen elbeszélő ír egy regényt arról, hogy ezt a regényt élő ember nem írhatja meg. Vagy a kettő együtt. Szóval a világos és érthető próza mögül egy valóságos detektívregény bukkan elő, és végül megfejthetetlen marad, hogy a regény elbeszélője vajon önarcképet tár-e fel előttünk az öngyilkos főszereplő alakjában, vagy éppen egy effajta azonosság lehetetlenségét állítja. A szövegben egyébként számtalan utalás található Thomas Mann, Thomas Bernard, Samuel Beckett és Ottlik Géza műveire, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezek ismerete tovább gazdagítja az egyébként is sűrű olvasmányélményt. A sok bonyodalom dacára a könyv nemhogy kibogozhatatlanná nem válik, hanem éppen így lesz alkalmas arra, hogy a valódi, nagy és eldönthetetlen dilemmákat megjelenítse. Az életben felmerülő igazi kérdések közös sajátsága ugyanis, hogy a kis problémákkal szemben véglegesen alig megválaszolhatóak.

A regény egyetlen gyengéje a befejezés – ám az annyira meglepő még így is, hogy inkább nem áruljuk el, hogy a regény, vagy pontosabban a benne idézett dráma miként is ér véget. (he)

Kertész Imre: Felszámolás, Magvető Kiadó, 2003.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?