Kellemest a hasznossal

A közelmúltban ugyanis üdvözölhettük városunkban a baráti iskolák diákjait. A hétvégi szabad programot követően büszkén kísértük őket a városnéző körútra, ahol elgyönyörködhettek Komárom nevezetességeiben. Ezt követően főváros műemlékei voltak soron.

A tanítás ideje alatt elkezdődött a komoly munka a komáromi iparisták és a vendégdiákok között. A nagy horderejű, igényes és nem kevésbé érdekes feladat egy kerekesszéket szállítani tudó kerékpár alkatrészeinek legyártása volt. A délelőttönkénti műhelyi elfoglaltságok után a délutáni programok kitűnő szórakozást és ismeretszerzést nyújtottak. Látogatást tettünk Gútára, ahol megtekintettünk a bicikligyárat és a már műemlékként számon tartott malmot. Tartalmasnak bizonyult budapesti kirándulásunk a Bolyai János Szakközépiskolában, ahol a diákok megismertették velünk a város nevezetességeit. A rengeteg program és közös élmény alapja természetesen a nyelvtudás bővítése és a baráti kapcsolatok ápolása volt. A búcsúzáskor vendégeink meghívtak bennünket iskolájukba.

Mivel az angol nyelvet tanulom, 2005 februárjában belgiumi diáktársamhoz utazom, akivel búcsúzásunk óta levelet is váltottunk. Tanáraink véleménye szerint már alig pár nappal a közösen töltött hét után megfigyelhetőek a pozitív változások az idegen nyelvű órákon. Iskolánk 1994 óta tart fenn baráti kapcsolatot az említett tanintézményekkel. Köszönet jár Sáfi Katalin tanárnőnek, aki fáradságot nem kímélve szervezte meg idén és a múltban is a találkozókat, valamint az iskola vezetőségének, mert lehetővé teszi és támogatja az iskolák közti baráti kapcsolatokat. Véleményem szerint kevés olyan kétnyelű iskola van Szlovákiában, amelyik támogatja az idegen nyelvű társalgást fejlesztő partnerkapcsolatokat. Jó úton haladunk Európa felé. A sok pozitív élmény és az új barátságok szerzése miatt is jó dolog iparistának lenni.