Kaphatunk levegőt a felhők felett?

Milyen sokszor vágyakozik az ember fel a magasba, a felhők fölé, s ezt még versben vagy dalban is elmondták néhányan költőink és dalszövegíróink közül. Miért szeretne az ember mindent kipróbálni, ami távoli és titokzatos? Talán az örökös kíváncsiság hajt bennünket, hogy olyan területeket is meghódítsunk, ami elméletileg lehetetlen volna!

Voltak, akik az életükkel fizetettek azért, mert megfelelő tudás hiányában nekiláttak valaminek, ami érdekelte őket, s a következményekkel nem számoltak. De igaz lehet, hogy csupán az, ha te szeretnél a felhők felé emelkedni, ilyen szomorúan végződhet? Mi ebből az igazság?

A válasz sajnos igen, és hiába szeretnénk csak úgy a magasba feljutni, megfelelő eszközök és körülmények nélkül nem tehetjük meg. Ha netán léggömb segítségével elkezdenénk emelkedni az ég felé bármiféle védőeszköz nélkül, a következő történne velünk. 3000 méter magasságban elkezdene fájni a fejed, és úgy éreznéd, mintha nem kapnál levegőt. Mindennek egyetlen oka van, mégpedig a légnyomás csökkenése. Menjünk még magasabbra! 5500 métert elérve a fejfájás már nagyon erős lenne, és igencsak zihálva vennéd a levegőt. 7600 méter magasság után már küzdelem lenne minden egyes levegővétel, és a véredben gázbuborékok képződnének, amit bizony kínzó fájdalom is kísérne. S ha ez még mindig nem elég, akkor mehetünk még feljebb, mondjuk 9000 méter felé, viszont a levegőben itt már olyan kevés az oxigén, hogy el is veszítenéd az eszméletedet. Fennáll a lehetősége annak, hogy viszel magaddal tartalék oxigént, s akkor kibírnád úgy 12000 méter magasságig ájulás nélkül. S ha a léggömb felemelne még magasabbra, 19000 méter körüli magasságba, ott már annyira kicsi a levegő nyomása, hogy itt a víz is 37 fokon felforr, a te hőmérsékleted így hát csökkenne, a véred pedig a vízhez hasonlóan egyszerűen forrni kezdene.

De nyugodjatok meg, azért nem olyan egyszerű olyan magasba egyedül feljutnotok, de azért érdekes ez a téma és jó, ha ezt is tudjátok. Végülis abból baj még nem származhat, nem igaz? Akkor hát hogyan lehetséges, hogy a repülőgépek akár 10500 méter magasan szelik a levegőt bármiféle baj nélkül? A repülőknek muszáj olyan magasan szállni, ugyanis így elkerülhetik az alacsonyabb légrétegek időjárásának viszontagságait, valamint az őket működtető sugárhajtóművek ritka levegőben sokkal hatékonyabban működnek. Minél magasabbra repülünk tehát, annál ritkább a levegő, csökken a nyomása, kevesebb benne az oxigén. ĺgy a szervezetünk oxigénhiányban szenved. A repülőgépen ezért nagyobb nyomású levegőt biztosítanak, mint amilyen a külső levegőé, hogy az utasok könnyen lélegezhessenek. Az utaskabinokat légmentesen szigetelik és olyan erős anyagból készítik, hogy ellenállhassanak a külső és a belső nyomás közötti különbségnek. A kabinban 2500 méteres magasságnak megfelelő nyomást tartanak fenn. Felszállás után szépen, fokozatosan erre az értékre csökkentik a nyomást, leszálláskor pedig hasonlóképpen fokozatosan növelik, hogy mire földet érnek, az megfeleljen a tengerszint feletti magasságon lévő nyomás értékének. Ha probléma adódna egy repülőgépen, erre az esetre vannak bebiztosítva az oxigénmaszkok, s ebből a szükséges ideig lélegezhetnének az utasok. Nem javasolt tehát az, hogy menjünk a magunk feje után, feltéve, ha nem gondoskodtunk megfelelően a szükséges kellékekről. ĺgy maradjunk meg az álmodozás szintjén, ha a felhők felé szeretnénk jutni, vagy használjuk a jól bevált módszert, a repülőgépet! (s)