Jöttünk, láttunk, győztünk

A 2003/2004-es tanévben Szlovákia első ízben kapcsolódott be az Ifjúság – Iskola – Gazdaság című projektumba, s mi, párkányi gimnazisták – nagy örömünkre – az első évfolyam regionális győztesei lettünk. Ily módon bekerültünk a legjobb húsz csapat közé, ami talán nem is olyan rossz teljesítmény, hiszen munkánkat 514 dolgozat közül választották ki.

Munkánk a párkányi és környékbeli kisvállalkozások helyzetét és lehetőségeit mérte fel. Ezen keresztül megismerhettük a kisvállalkozások működésének módját illetve az akadályokat, amikkel naponta szembesülnek. Figyelmünk elsősorban nem a pénzügyi és gazdasági állapotokra irányult, hanem inkább a szociális és az egyéni háttér iránt érdeklődtünk. Vizsgálódásunknak két fő területe volt: az iskola és a gazdaság kapcsolata, illetve az, hogy mitől eredményes egy vállalkozás nálunk, illetve Németországban.

Nagy szerencsénk volt, hogy a wolfsburgi Albert Schweitzer Gimnázium diákjaival közösen dolgozhattunk, s ez által fel tudtuk mérni a különbségeket, megismerhettük a németországi viszonyokat és tájékozódni tudtunk azokról a problémákról, amelyek egyaránt érintik a szlovákiai és a németországi kisvállalkozásokat.

A legszembetűnőbb különbséget a két ország között az iskolázottságban látjuk. Nálunk a megkérdezett vállalkozók 43%-a szakiskolai végzettséggel rendelkezik, egyetemet 21% látogatott. Németországban egyetemi végzettsége a vállalkozók 70%-ának van, szakiskolai végzettsége viszont csak 9%-nak. Ettől függetlenül mindkét országban a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy a szakképzettség és a tanultság nem a legfontosabb feltétele a jó üzletvezetésnek. Bár a mai vállalkozók már régebben jártak iskolába, s azóta történtek változások az oktatási rendszerben, mégis hiányosnak érzik az oktatást és változtatnának rajta. A megkérdezettek 23%-a több gyakorlati óra bevezetését, ezáltal a tanterv megváltoztatását látja ideális megoldásnak, 9%-uk szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a diákok lehetőségeinek bővítésére, a tanulók támogatására és a tanárok továbbképzésére. További 6%-uk tartja szükségesnek a diákok önállóság iránti érdeklődésének felkeltését. Tehát akkor mi is kell a mai vállalkozók szerint a sikerhez? Magabiztosság, kitartás és öntudatosság, de nagyon fontos a jó minőség és az ügyfél hiánytalan kiszolgálására való igyekezet, valamint az új ötletek bevezetése, de a „piaci egérutak” ismerete sem árt. Kissé szomorú, hogy a megbízhatóság egyik félnél sem került be a jó vállalkozó alaptulajdonságai közé.

Érdekes eredménynek számítanak a hazai vállalkozók kockázatvállalásának mértékéről kapott adatok. Itt a vállalkozók két csoportját különböztethetjük meg. Az elsőbe azok tartoznak, akik „mindent, vagy semmit” alapon dolgoznak, a másik csoportot pedig azok képviselik, akik egyáltalán nem, vagy csak kényszerhelyzetben kockáztatnak. Talán Németország biztonságosabb gazdasági és szociális környezetéből kifolyólag a német vállalkozók nagyobb mértékben és több helyzetben mernek kockáztatni. Ott 72% állítja, hogy rizikó nélkül nem vihető előbbre a vállalkozás, ez a szám pedig jelentősen meghaladja a szlovákiai kockázatvállalók 37%-át. A németországi és szlovákiai piaci különbségeket az is jól tükrözi, hogy a németek többsége a kitartó munkát helyezi előtérbe, míg nálunk azt vallják, hogy egy sikeres vállalkozónak emellett még a szerencsére is nagy szüksége van. Egy hazai vállalkozó nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a saját útját járja, és saját ötleteit valósítsa meg.

A tervgazdaság bénító hatása tehát még ma is érezhető. A szocializmus idején lehetetlen volt a haladás, mert a kockázatvállalás eleve ki volt zárva, most pedig tapasztalatok hiányában a vállalkozóknak nehezebb dolguk van. A mai vállalkozók nálunk még csak az első nemzedékhez tartoznak, s amit elértek, csakis igyekezetüknek és sok esetben az oly nagyra becsült szerencsének köszönhetik. Ezzel szemben a nyugat kizárólag a piacgazdaságot ismerte, így az ottani vállalkozók már kitanulták az üzlet- és cégvezetés csínját-bínját.

Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a két ország közötti eltérések nagyok, de megvan a remény arra, hogy Szlovákia felvegye a lépést az EU többi államával. És nem hiába adtuk munkánknak ezt a címet: „Egy feltörekvő régió – a kisvállalkozók esélyei és jövője a párkányi régióban”, mert Párkány is rohamosan fejlődik, amiben a kisvállalkozóknak nagy szerepük van.

Nagy lehetőség volt számunkra ezen a nemzetközi pályázaton való részvétel, hiszen rengeteg tapasztalatot szereztünk, s emellett kivételes dolgokat próbálhattunk ki, amikre nincs mindenkinek lehetősége. Szeretnénk ezt megköszönni mindenekelőtt tanárainknak, Uzsák Évának és Himmler Györgynek, akik talán többet dolgoztak, mint mi, és bármikor segítségért fordulhattunk hozzájuk. Köszönetet mondunk továbbá azoknak a vállalkozóknak, akik készségesen válaszoltak kérdéseinkre, és nemkülönben a wolfsburgi partneriskolánk tanárainak, Eberhard Kolbnak, Michael Bittermannak és német diáktársainknak.