Jótékony szexszimbólum

Két gyönyörű amerikai színésznő van, akiket könnyű összekeverni: Angelina Jolie és Charlize Theron. Mindketten világosbarnák, szexik, babaarcuk van és telt ajkuk, akár testvérek is lehetnének. Nagyjából úgy lehet megkülönböztetni őket, hogy míg Charlize inkább a rövid hajat és a kicsit – de csak kicsit – intellektuálisabb szerepeket preferálja, addig Angelina, akinek sok minden mellett az ajka is teltebb, mindig vad lányokat játszik, hosszú hajjal és feltűnően szexi ruhákban. Nem csoda, hogy a legtöbben inkább Angelinát kedvelik, ha már muszáj választani. Ráadásul – bár volt idő, amikor voltak kételyeink – nem egy üresfejű cicababáról van szó, hanem egy okos, és érző szívű, felelősségteljes hölgyről, ahogy azt az alábbiakból a kedves olvasó is megtudhatja.

Ahogy azt nyilván sokan tudják, Angelina az Oscar-díjas Jon Voight leánya, eredeti neve pedig Angelina Jolie Voight, de nem használja a Voight nevet, mert önerejéből akart valaki lenni, ami szép és tiszteletreméltó dolog. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy világhírű apukája hamar lelépett, és Angelinát édesanyja, Marcheline Bertrand színésznő nevelte fel, így nem csoda, hogy nem sokat jelent neki a Voight név. Hősnőnk előbb modellként dolgozott, utazgatva szerte a világban, majd Lenny Kravitz, Meat Loaf és a Lemonheads klipjeiben tűnt fel, de közben tudatosan készült a színészi pályára. Már 11 évesen Lee Strasberg világhírű Actors Studiojában tanulta a szakmát, igaz, kiskorában temetkezési vállalkozó akart lenni, de aztán szerencsére meggondolta magát.

A filmes karriert, ahogy sokan mások, teljesen jelentéktelen filmek hasonlóan jelentéktelen szerepeivel kezdte, mint például Az adatrablók női cyberpunkja, vagy a lázadó tinédzser egy Joyce Carol Oates-adaptációban (Kis tüzek), vagy fiatal gengszter David Duchovny oldalán (Istent játszva). Kezdetben tehát elsősorban televíziós szerepekben tűnt fel, melyek között feltűnést – már csak témája miatt is – az AIDS-ben elhunyt biszexuális modell, Gia Carrangi életéből forgatott Kifutó a pokolba című tévéfilm keltett, amely nagy kritikai elismerést aratott. A rossz nyelvek szerint Jolie számára a szerep nem volt szokatlan, hiszen maga is vonzódik saját neméhez.

Aztán végül eljött az első komolyabb szakmai elismerés a George Wallace című minisorozatnak köszönhetően, ahol Gary Sinise oldalán játszott, és amely alakításért Golden Globe-díjat is kapott. De a Golden Globe semmi, mert máris jött egy Oscar, mégpedig az Észvesztő című filmért. Angelina egy gátlástalan fiatal elmegyógyintézeti ápoltat játszott, meglehetősen markánsan az amúgy nem túl jó filmben, az Oscar pedig a Legjobb Női Mellékszereplő kategóriában járt. Az Észvesztő sikere végképp megalapozta Angelina Jolie karrierjét, és sorra kapta a jó vagy közepesen jó szerepeket, mint az Eredendő bűnben Antonio Banderasszal, A csontemberben, a Dancing in the Darkban, és a nem túl sikeres, pedig nagyon jó Szeress, ha tudsz! című filmben valamint a Tolvajtempóban Nicolas Cage-dzsel. A szupersztár státuszt azonban mindenképpen a Tomb Raider hozta meg. Az azonos című kult-komputerjáték animált főszereplője, Lara Croft már régóta a számítógéppel foglalkozó tinik szexszimbóluma volt – ami sokat árul el korunkról –, rengeteg pénzből nagyon látványosra sikerült filmváltozata rendkívüli sikert aratott. A hírnév pedig azzal is jár, hogy az embernek nincs igazi magánélete. Angelina első házassága első férjével, a Trainspottingban feltűnt Johnny Lee Millerrel nem tartott túl sokáig, csakúgy, mint a másodikkal, Billy Bob Thortonnal. Igaz, amíg tartott a dolog, minden bulvárlap ezzel foglalkozott, sőt, még most is ezzel foglalkoznak, pedig az egész már rég a múlté. A dolog valahogy úgy ért véget, hogy Angelina úgy döntött, kezd is valamit hirtelen jött hírnevével és temérdek pénzével. Először az ENSZ menekültügyi főbiztosának jószolgálati nagyköveteként igyekezett már számos ügyben eljárni, kétmillió dollárt fel is áldozott erre a célra, majd örökbe fogadott egy kambodzsai kisfiút. Ez már sok volt az amúgy sem túl szimpatikus Billy Bobnak – és útjaik szétváltak, Angelina pedig lézerrel távolíttatta el a Billy Bob tetoválást a karjáról – de azért még maradt elég tetkója. Most pedig itt a Tomb Raider 2 – Az élet bölcsője, és állítólag jobb, mint az első rész, de az tuti, hogy látványosabb. Bizonyítékul pedig, hogy hősnőnk nem csak múló szeszélyből jótékonykodik, következő filmjében, a Beyond Bordersben egy elkényeztetett angol úrilányt alakít, aki lelkiismerete hívó szavára hallgatva nekivág a világnak, hogy segítsen másoknak. De persze ez nem jelent búcsút a kellemes kommerszeknek, mivel a rákövetkező project egy jó kis krimi lesz, Taking Lives címmel egy sorozatgyilkosról, aki felveszi áldozatai személyazonosságát. Mert Angelina alapvetően mégiscsak egy kalandornő, csak szerencsére aranyból van a szíve. (i,he)