Jé, ezt értem! Milyen nyelv lehet ez?

Ez a cikkünk egy olyan nyelvről szól, ami ugyan nem a magyar, de nagyon hasonlít hozzá. Anélkül, hogy ismernéd ezt a nyelvet, egész sok szót, mondatot megérthetsz belőle, ha van benned egy kis játékkedv és kíváncsiság! Gondoltál már arra, milyen könnyű dolguk van a német, az angol, a holland, a francia gyerekeknek? Ha meg akarnak tanulni valamilyen idegen nyelvet, nem kell sokat bajlódniuk a szavak tanulásával, sok szó ugyanis annyira hasonlít egymásra ezekben a nyelvekben. Sőt, még talán valamennyire meg is értik egymást anélkül, hogy ismernék egymás nyelvét. Bezzeg nekünk, magyaroknak meg kell küzdenünk alaposan, ha meg akarjuk ismerni ezeket a nyelveket! Teljesen másképp mondanak mindent, mint mi: a számokat, a színeket, és nem is sorolom tovább. Ez – mint bizonyára hallottatok már róla – amiatt van, mert ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, azaz valamikor nagyon régen egy közös nyelvből alakultak ki. A magyar nyelv viszont egy teljesen másmilyen nyelvből fejlődött ki, mint az imént említettek. Éppen ezért nem nagyon hasonlít rájuk. Viszont vannak olyan nyelvek, amik meg a magyar nyelvnek a rokonai, és sok-sok szavuk hasonlít a mi szavainkra! Például él egy nép tőlünk keletre, messze, az Urál nevű hegység lábánál, ahol az emberek így számolnak: akva, kitig, hurem, nila, at, hot. Mintha csak azt hallanánk, hogy: egy, kettő, három, négy, öt, hat! Ugye mennyire hasonlít? Ezt a népet manysinak hívják, és valamikor régen, több mint háromezer éve közös nyelvet beszéltünk velük. Csak aztán mi, magyarok felkerekedtünk, és elindultunk nyugat felé, ők pedig ott maradtak. ĺgy aztán szép lassan a nyelvünk is elkülönült egymástól. De ennek ellenére sok mindent megértenénk, ha egy manysival beszélnénk! Nem hiszed? Tegyünk néhány próbát! Ez a mondat manysi nyelven van: Hurem né vituel huligel husz hul pugi.

És hogy van ez magyarul? Lássuk: Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. És ez: Hurem-szát-húsz hulach-szäm ampem viten äli.

Az elejét ti is értitek: a hurem-szát-húsz háromszázhúsz-at jelent. Az egész mondat pedig: Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

De lássunk még egy mondatot: Pegte lau lasinen manl tou szilna.

Ez pedig annyit tesz: Fekete ló lassan megy a tó szélén.

No? Az embernek egészen kedve támad megtanulni manysiul! Biztosan nagyon könnyen menne nekünk, magyaroknak! Csak hát, sajnos ennek a nyelvtudásnak nem nagyon vennénk hasznát sehol máshol, csak ott messze, az Urál hegység lábánál. Sehol máshol nem beszélik ezt a nyelvet, és ott is csak körülbelül nyolcezren, azaz annyian, mint egy nagyobbacska falu. Hát, ezért nem tanítják az iskolában a manysit. Pedig milyen könnyű dolgunk lenne! Ha a manysi nép felkeltette az érdeklődésedet, és szívesen olvasnál még róluk, hogy hol és hogyan élnek, milyen szokásaik vannak, ajánlom figyelmedbe a következő oldalt:

http://fu.nytud.hu (n, he)