Bezárás fenyegeti az iskolák egy részét

Az esetleges iskolabezárási hullám elkerülése érdekében az új típusú, diákalapú finanszírozási rendszerre teljes egészében csak fokozatosan, hároméves átmeneti időszakot követően térnek át. Ennek megfelelően az iskolák az első három esztendőben a diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bizonyos összegű garantált minimumot is kapnak. Néhány iskolát azonban ennek ellenére is valószínűleg a bezárás veszélye fenyeget, ha a diákonkénti támogatás éves összege nem éri majd el a kívánt mértéket.

Az előzetes becslések szerint a teljes szervezettségű alapiskolák 25 ezer, a kisiskolák 30–35 ezer, a gimnáziumok 28 ezer, a szakközépiskolák pedig 35 ezer koronás, diákonkénti normatív támogatást kapnának évente. A fejkvóta pontos összegéről egyébként csak a jövő évi költségvetés jóváhagyása után döntenek.

Az alap- és középiskolák diáklétszámtól függő finanszírozása vélhetőleg a kisiskolákat érinti majd súlyosan. A legtöbb magyar tanítási nyelvű kisiskola a Rimaszombati és a Dunaszerdahelyi járásban található. Az előbbiben 25, az utóbbiban 29 a csupán alsó tagozatot működtető oktatási intézmények száma.

GUSZONA

Újpál István, a guszonai magyar tannyelvű alapiskola igazgatója úgy látja, ha a fejkvóta összege éves szinten valóban elérné a 35 ezer koronát, valószínűleg továbbra is működhetne az intézmény: „Iskolánkat jelenleg 28 diák látogatja, véleményem szerint ez a majdnem harmincas diáklétszám elegendő ahhoz, hogy a diákalapú finanszírozási rendszerben se kerüljön majd veszélybe az iskolánk léte. Ha mégsem lesz elég a központi támogatás, két eset lehetséges. Iskolánkat vagy összevonják valamely környékbeli település nagyobb oktatási intézményével, vagy továbbra is működteti az önkormányzat, bár akkor a költségek lefaragása érdekében nagy valószínűséggel pedagógust kell elbocsátani az intézményből. A mi tantestületünk egyébként is kicsi, jelenleg három főből áll. Egyik megoldás sem szerencsés, hiszen mindkettő további problémákat vetne fel. Iskolabezárás esetén tanulóink – akik valamennyien romák és többségükben szociálisan hátrányos helyzetű családokból származnak – naponta utazni kényszerülnének. Ha az önkormányzat az elégtelen anyagiak dacára sem mond majd le a település egyetlen oktatási intézményéről, és szükség esetén fenntartóként elbocsátja valamelyik pedagógust, vélhetőleg jelentősen csökkenne a tanítás színvonala. A jelenlegi két osztályt össze kellene vonnunk, ezáltal pedig megkétszereződne az osztálylétszám, mely kevésbé hatékony oktatást tenne lehetővé.”

DOBÓCA

A dobócai magyar, illetve szlovák tanítási nyelvű alapiskola esetében fordított a helyzet. Pataky Lívia igazgatónő szerint az iskola remélhetőleg jobban jár a fejkvóta-rendszernek köszönhetően: „A diákalapú finanszírozás előzetes számításaim alapján lehetővé tenné számunkra, hogy az eddigieknél több pénzből gazdálkodhassunk. Idén a korábbi évekhez képest kiugróan magas a diákjaink létszáma, jelenleg 47 tanuló látogatja az iskolát. Közülük harmincan roma származásúak.”

NEMESRADNÓT

Vaskői Károly, a nemesradnóti alapiskola igazgatója egyelőre nem tudja, futja-e majd az iskola fenntartására a diákonkénti normatív támogatásból: „Eddig nagyon kevés központi támogatásban részesültünk, reméljük azonban, a jövőben magasabb lesz ez az összeg. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy fejkvóta összege mi mindent foglal magába. Iskolánkat jelenleg 82 diák látogatja, valamennyien roma származásúak, a helyieken kívül a környező településekről is járnak be tanulók.”

ROZSNYÓ, PELSŐC

A rozsnyói magyar tannyelvű alapiskola igazgatója, Bubenko János konkrét információk hiányában szintén nem tudja még, vajon elegendő lesz az állami támogatás. A pelsőci alapiskola igazgatója, Máté Géza úgy látja, hosszabb időszak szükségeltetne a diákalapú finanszírozási rendszer teljes körű bevezetéséhez, egyik napról a másikra elfogadhatatlan a változás. (ervé)