Az utóbbi években felkapottak lettek a cseh egyetemek

Az utóbbi évek, évtizedek statisztikai adatai folyamatosan azt mutatják, hogy a felsőoktatásban tanulók diákoknak alig öt százaléka magyar nemzetiségű. Ez még a 2001-es, megdöbbentően alacsony népszámlálási adatok fényében is csak a fele a magyar nemzetiségű lakosság arányának. A magyar diákokat nem elég tájékoztatni, nem elég felkészíteni a felvételire, meg is kell őket győzni arról, hogy jelentkezzenek valamelyik hazai egyetemre.

A tájékoztatás és egyben a meggyőzés érdekében is, a Diákhálózat évek óta szervez felvételi tájékoztató körutat, melynek során meglátogatják az érettségivel végződő magyar tannyelvű középiskolák többségét. A program célja az, hogy mai egyetemisták győzzék meg arról pár évvel fiatalabb társaikat, hogy próbálják ki az egyetemista életet, ne féljenek jelentkezni valamelyik szlovákiai, magyarországi esetleg csehországi egyetemre. A körút során tájékoztató anyagot visznek magukkal a következő tanévben nyíló szakokról, a felvételi követelményekről. Ebben a tanévben a körút november végén, december elején valósult meg. Egyik szervezője, Nagyvendégi Gábor szerint kissé rövidebb lett, mint ahogyan azt tervezték, a keleti országrész iskoláiba egy baleset következtében már nem tudtak eljutni. – Habár felvételi tájékoztatónak indult az előadássorozatunk, általában nem konkrétan a felvételi követelményekről tájékoztattuk az előadásainkon résztvevő harmadik és negyedik évfolyamos diákokat. A legtöbbjüket az érdekelte, hogy milyen a főiskolás élet, mennyibe kerül, van-e lehetőségük a diákoknak arra, hogy az egyetem mellett valamilyen kiegészítő keresethez juthassanak, mondta Gábor. A diákok szerinte jólértesültek, ismerik lehetőségeiket. Ez egyrészt a felsőoktatási tájékoztatással megbízott tanárnak köszönhető, másrészt az egyre több iskolában természetesnek számító internetnek, melyen keresztül pontos és naprakész adatokhoz lehet jutni az egyes szakokról, egyetemkről. Gábor szerint jelentős különbség van a gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjai között. - A gimnáziumokban sokkal nagyobb volt az érdeklődés, a technikumokban tanulóknak csak mintegy 25-30 százaléka akarja megpróbálni a továbbtanulást.

Az utóbbi néhány évben újra felkapottak lettek a csehországi egyetemek. Köszönhető ez annak, hogy megszüntették a pár évvel ezelőtt még a szlovákiai diákok számára kötelező tandíjat, és természetesen annak is, hogy Csehszlovákia jónevű főiskolái Csehországban voltak. Az ottani egyetemi oktatás színvonalára kedvezően hat természetesen a cseh gazdaság szlovákiainál jóval nagyobb ütemű fejlődése, aminek köszönhetően jóval több pénz áramlik a felsőoktatásba. A felsőoktatási reform már megvalósult, a diákok sokkal önállóbban választhatják ki tantárgyaikat.

A szlovákiai magyar diákok másik célországa Magyarország. Az a természetes kívánság, hogy a főiskolát is magyarul végezhesse a a magyar érettségivel rendelkező fiatal hosszú évekig – a nyitrai egyetemen tanulható néhány szaktól eltekintve – erre nem volt lehetőség Szlovákiában. Pár éve azonban jelentősen változott a helyzet, az addigi megszokott kilencveneslétszám szerint egyik évről a másikra 30-ra csökkentették a létszámot, az idei tanévben már csak 20 szlovákiai magyar diák tanulhat nappali tagozaton tandíjmentesen valamelyik magyarországi egyetemen. Ennek kompenzálásaként az idei tanévben ugyan elindult a magyar nyelvű közgazdászképzés Komáromban, de ez egy más szakot magyarul tanulni akaró diáknak nem sok vigaszt jelent. Kedvező azonban, hogy a nappali képzésre a magyar kormány által nyújtott ösztöndíjak számának csökkentése mellett lehetőség van a részképzésen részt vevő ösztöndíjasok számának növelésére, sőt ez a lehetőség a magyar igazolvány bevezetését követően minden határon túli magyar diáknak jár majd.

Lehetőség tehát van, csak élni kell vele. Igaz, hogy az egyetemi tanulmányait végző diákot többnyire a szülőnek kell eltartani, és ez ma már nem olcsó mulatság, de még mindig jobb a tanulásba fektetni pénzt, mint az érettségivel rendelkező, munkanélküli gyereket támogatni anyagilag.