Ami az osztályzat mögött van

Hosszú évek osztályzási gyakorlatát elemezve a bielefeldi Oktatáskutatási Központ munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy még olyan tantárgyak esetében is, mint a matematika, vagy természettudományok, nagyon sok múlik a vizsgahelyzeten, illetve az értékelő tanár személyén. Például, minél előrehaladottabb a vizsganap, annál valószínűbb, hogy a jelölt jobb jegyet kap.

A vizsgáztató is elfárad

A fáradó vizsgabiztos így kívánja ellensúlyozni figyelme csökkenését. Aki egy gyengébb vizsgázó után érkezik, szintén jobb jegyre számíthat, a kontraszthatás miatt. Sajnos, ennek a fordítottja is igaz: nagyon jó jelölt után a hajszálnyival gyengébb teljesítményt is határozottan alábecsülhetik.

Sajnos, az írásbeli vizsgák eredményeiben is jelentkezhet a szubjektivitás. A rendezetlen külalak, a rosszul tagolt szöveg, a kellemetlenül olvasható kézírás mínuszpontokat eredményezhet az értékelésben. A vizsgáztatók pedig gyakran nem tudatosítják magukban azt, hogy ezeket a tényezőket nem szabad bevonniuk az értékelésbe.

A szimpatikus vizsgázó eredményesebb

Fontos szerepet kap a teljesítmény minősítésében a szimpátia is. A szimpatikus vizsgázónak több megerősítő jelzést küld vizsgáztatója. Gyakrabban bólogat, mosolyog – ezzel támogatja a jelöltet, aki magabiztosabban folytatja előadását. Ha ezek a megerősítő reakciók elmaradnak, a teljesítmény és az értékelés is gyengébb színvonalúvá válhat, sőt gyakran teljes blokk léphet fel a jelöltnél.

Pánikra azonban semmi ok! Aki megfelelően felkészült az érettségire, annak nincs oka az aggodalomra. Néhány egyszerű fogással fel lehet készülni a vizsgahelyzet megpróbáltatásaira.

Fogalmazzunk egyszerűen!

Az írásbeli feladatok esetén érdemes a stílusra nagyobb gondot fordítani. Kerüljük a szövegben a töltelékszavakat, bonyolult mondatokat. Röviden, egyszerűen fogalmazzunk. Csak a kérdésre koncentráljunk, lényegre törően válaszoljunk. A biztonság kedvéért készíthetünk kulcsszólistát az esszékhez, így a pontozásban, a végső szövegben fel nem használt részeket is értékelheti a bíráló tanár.

Mielőtt a tisztázatot papírra vetnénk, gondoljuk át a szerkezetét. Semmit nem utálnak annyira a tanárok, mint az össze-vissza csillagozott, számozott, javított válaszokat bogarászni.

Ha hibázunk

A szóbeli vizsgák azért is félelmetesek, mert a diákok nem szokták meg, hogy tíz percig egyfolytában beszéljenek egy-egy témáról.

Ezt is gyakorolni kell, például a barátok, a család előtt. Ha a vizsga értékelésébe mégis hiba csúszna, forduljunk az értékelő tanárhoz. Kérjük a dolgozat felülbírálatát, a szóbeli ismétlésének lehetőségét. Az igazgatót is megkereshetjük kérésünkkel, ha biztosak vagyunk abban, hogy teljesítményünk az értékelésnél jobb volt.

Részletes lehetőségeinket az iskola mindenkori tanulmányi és vizsgaszabályzata kell, hogy tartalmazza. (he, f)