Ábel Komáromban „kémkedett”

Ábel András 1956-ban kényszerült elhagyni Magyarországot, ahol még a Budapesti Műszaki Egyetemen repülőmérnökké avatták. Hazájából elüldöztetve is megállta helyét, Ausztráliában szerezte meg a Master fokozatot, Kanadában doktorált alkalmazott tudományból, hat szakmai és tudományos testület tagja, a Max Planck Institute ösztöndíjasa, a Japán Tudományfejlesztő Szövetség munkatársa.

Elmondása szerint Sydneyből is figyelemmel kíséri a Kárpát-medencei magyarság sorsának alakulását, a Selye János Egyetem létrejöttéről is így szerzett tudomást, amelynek indulását ő és társai 1000 dolláros adománnyal segítették.

Maga az előadás az asztrofizika rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket, amely ugyan nem vág szorosan az SJE-n oktatott tárgyak témakörébe, ennek ellenére mintegy 50 diák jött el az előadásra. „Ha a világegyetem létezését egy egyéves idősíkra helyezzük rá, akkor maga az ember az utolsó másfél órában alakult ki. A dinoszauruszok e séma szerint december 28-án haltak ki. Az ember, ezzel a másfél órás, másfél kilós agyával pedig már meg tudja fejteni a világegyetem keletkezésének titkát.”

A professzor az asztrológiát tartja a legfölöslegesebb „tudományágnak”, mint mondta, gravitációs szempontból egy újszülöttre nagyobb tömegvonzást gyakorol a föléje hajoló orvos, mint akár a legközelebbi bolygó, a Mars.

„Azok az elemek, amelyekből az ember alapjában véve áll – szén, oxigén, valamint nyomelemek – mind a világűrből származnak, még a mi Napunk sem tudja előállítani őket. A vasnál nagyobb rendszámú elemeket pedig már csak szupernova-robbanások képesek kitermelni. Mi tehát a szupernovák és csillagok termékei vagyunk.”

Az emigráns magyar tudós meglehetősen széles érdeklődési körrel rendelkezik, amit három, különböző tematikájú könyve is bizonyít, melyek a Püski Kiadó gondozásában jelentek meg „Az atombomba története”, „Ábel Amerikában kémkedett” és „Ábel a Rengeteg Országban” címekkel. Ezek közül a második könyv egy igaz kémtörténet a hidegháború időszakából, a harmadik pedig Kleopátrától kezdve, Noén át Hruscsovig több témával foglalkozik fejezetszerűen.

Ábel András az előadását néhány sajátos viccel és könyvdedikálással zárta, majd fénysebességgel Budapestre, illetve Sydneybe távozott, hogy tovább figyelhesse a világmindenség tágulását. (pg)