A város legbefolyásosabb családjának emlékei

Galántán a nemesek közbirtokossága a 18. században alakult meg, az egyház kegyura plébániát alapított és templomot építetett a mai Papdombon. A város legbefolyásosabb családja, az Esterházy-család, a protestáns vallásra áttérve újjáépítette az Árpád-korabeli templomot (1563) és a protestánsoknak juttatta. Az ellenreformáció idején azonban az Esterházyak is visszatértek a katolikus vallásra, és a papdombi templomot az iskolával együtt visszaadták a katolikus egyháznak. A galántai római katolikus iskola nemesi alapítványként létesült és, annak tanítója egész a 17. századig a mindenkori galántai plébános volt. A jelenlegi galántai plébániahivatal tulajdonában lévő legrégebbi 1781-ből származó Batthyány-féle Canonika visitati-óban olvasható „..a templom hajója szélességében 10, hosszúságában 6, magasságában 3 orgia” (orgia = öl = 1,9 méter) volt.

Rengett a föld

A Papdombtól a kórház irányában húzódott a Templomsori dűlő, itt találtak rá a 10-11. századból származó ómagyar temetőre, amely feltehetően Galánta első temetője volt. A papdombon álló templom pontosan meg nem állapítható időben (1781 és 1794 között) állítólag földrengés következtében pusztult el. 1794-ben Allagovich Sándor közadakozásból kezdte építtetni a mai kéttornyú plébániatemplomot. Az építkezés 1798-ig tartott, de felszentelésére csak 7 évvel később került sor. A templomot Szent István tiszteletére ajánlották föl. A templom szép műemléke a fából faragott feszület 1670-ből. Népies neve a Fekete Krisztus, amely a montreali világkiállítás egyház-művészeti pavilonját díszítette.

(Záreczky László írása alapján készítette Deák Katalin, Menyhárt Erzsébet és Mézes Melinda.)