A tini szerelem útvesztői

Mások csak lobbanékony kölyköket látnak bennük, akiket féktelen szenvedélyük eltávolít családjuktól, barátaiktól és a nekik való foglalatosságoktól, és vad hangulatingadozásaik, deviáns viselkedésük és drogokkal való kísérletezéseik végül tragédiához vezetnek. Rómeó és Júlia története immár több száz éves, de a történet, és kétféle értelmezése, mind a mai napig tovább él az aggódó szülőkben.

A tinédzser szerelem nemrégiben a kutatók figyelmét is felkeltette, akik nem pusztán negatív, de pozitív következményeire is felfigyeltek – s nem is pusztán a kamaszkor szempontjából, de a felnőttkori kapcsolatokra és lelki egyensúlyra nézve is.

Egy pszichológus-kutató szerint a kamaszokból hiányzanak a kellő társas készségek, s nem tudják megfelelő képpen ellenőrizni érzelmeiket, így kapcsolataik is viharosabbak. De a romantikus szerelem mégis fontos forrása lehet az érett személyiség kialakulásának, s az érzelmekkel való bánás megtanulásának. A tinédzserek érdeklődése a másik nem iránt drámai változáson megy át életkoruk növekedésével: egy tizenhárom éves még csak annyira vágyik, hogy távolról imádjon valakit, vagy hol elmondhassa, már neki is van „fiúja” vagy „barátnője”. Ez a szakasz a másik nemmel való ismerkedés időszaka. A tizennégy-tizenöt évesek azután csoportosan randevúznak, csókolóznak kicsit, aztán moziba mennek: lassan kialakul a vágy az érettebb, szorosabb kapcsolat iránt.

A denveri egyetem kutatói szerint erre a folyamatra szükség van ahhoz, hogy a kiskamasz, aki az elragadtatott boldogság és a legfeketébb kétségbeesés, az imádat és a végső kiábrándulás között hullámzik, megtanulja, hogyan lehet szeretni egy másik embert, hogyan oldjon meg konfliktusokat, keressen és adjon megértést.

A korábbi kutatók inkább a korai szerelem veszélyeire figyelmeztettek, s gyakran felhívták a figyelmet arra, hogy a kamaszkori kapcsolatok során a lányokat gyakran megerőszakolják, vagy úgy manipulálják, hogy akaratuk ellenére szexuális kapcsolatot létesítsenek (ezt hívják „date-rape”-nek, vagyis randevú-erőszaknak), s az áldozatok ráadásul sokszor teherbe is esnek, tízszer olyan gyakran kísérelnek meg öngyilkosságot vagy lesznek bulimiás betegek, s ötször olyan gyakran nyúlnak kokainhoz, mint a többi kamaszlány.

A depressziós kamaszlányok többnyire a 12–14 éves korosztályból kerülnek ki, s ezen belül is a romantikusan epedők közül. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy nem a romantikus szerelem váltja ki a depressziót, hanem éppen fordítva – a depressziós lányok hajlamosabbak a szerelmes vágyakozásra, mint gondtalan, boldog kortársaik.

A tinédzserek romantikus hajlama és pszichés egyensúlya között világos kapcsolat van: a románcok a családi és kortársi kapcsolatok minőségét tükrözik, és előrevetítik a későbbi kapcsolatok jellegét is. Sőt, kutatók kimutatták, hogy e kapcsolati minták nemzedékről nemzedékre öröklődnek a családokon belül!

Valószínű tehát, hogy a viharos, nehéz és boldogtalanságot okozó kapcsolatok nem a kamaszkor sajátosságait, hanem a családi viszonyok zavarait tükrözik – elvégre számtalan szerelmes kamasz van a világon, s legtöbbjük nem lesz depressziós.

Egy kamasznak szüksége van ezekre a tapasztalatokra. Ha a szülők végképp képtelenek felfogni fiuk vagy lányuk őrült szenvedélyét és szenvedését, jól teszik, ha előkeresik saját középiskolás szerelmesleveleiket.