A tanulók fejlődési feltételei

A gyermek korábbi kommunikációs közegében kevésbé használtak olyan nyelvi fordulatokat, amilyenekkel az új helyzetben meg kellene birkóznia. Annak dacára, hogy a szülei nem is szlovák nyelvű iskolába íratták őt be!

A beiskolázott gyerekek egy része nem rendelkezik azokkal a tapasztalati szintű nyelvi eszközökkel, amelyek segítenék a hallott vagy olvasott szöveg megértésében, a tanári magyarázat és a tankönyvi szövegek értelmezésében. E képességek közül a legfontosabb a tapasztalati következtetés képességének fejlettsége.

A tapasztalati következtetés nem igényel a gyermektől semmiféle explicit, vagyis világosan megfogalmazott tudást logikai sémákról és alkalmazásukról. Kizárólag a gyermek tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít, amely leginkább a szülők iskolázottságával, nyelvi kultúrájával hozható összefüggésbe. Érzékelhető, hogy az iskolában rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek azok a gyerekek, akik alacsony iskolázottságú közegben élnek. Diagnosztikus felméréssel megállapíthatjuk, hogy gyermekeink milyen szinten képesek felfogni és használni a tapasztalati következtetés sémáit, amely alapján tervezhető ennek az értelmi alapképességnek a fejlesztése. A diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer feladatsorai a szillogizmus (szabályos következtetés) sémáját alkalmazzák, amelyek két premisszából (állítás) és egy befejezetlen konklúzióból (következményből) állnak. Úgynevezett kijelentés-logika vagy predikátumlogika szerint a két állításból álló nyitott mondatot a gyermeknek kell befejeznie. A mérés eredményeinek diagnosztikus elemzéséből következtetni lehet a gyermek deduktív (következtető, levezető) gondolkodásának fejlettségére, és általa meghatározni a fejlesztés feladatait.

Felgyorsuló fejlődés

A magyarországi reprezentatív mérések a középső csoportos óvodásoknál 50, a nagycsoportosok esetében 59, az első osztály végén 75, a harmadik osztályosoknál 80 százalékpontos fejlettséget diagnosztizáltak. Ebből jól látszik, hogy a fejlődés nagyobb része az óvodáskorra esik. Az iskolába lépés időszakában ez a fejlődés felgyorsul, majd az első osztály után stagnálni kezd. A feltüntetett eredmények négyféle következtetési séma (lépés, visszalépés, választás, lánc) összesített országos átlagait fejezik ki. A különböző logikájú következtetési sémák azonban egymástól eltérő fejlődésről árulkodnak. Jelentős különbségek mutatkoznak országos, iskolai és osztály szinteken is. Ugyanakkor a vizsgált csoportok összetétele is differenciálódást okozhat. Az iskolai évek során a fejlettségi szintekben akár visszalépés is bekövetkezhet, mint például a lánc sémájú következtetéseknél az első és a harmadik osztály között, amikor az eredmény 67 százalékpontról 61 százalékpontra esik vissza.

A tapasztalati következtetés vizsgált sémáit már megfelelő szinten használni tudják azok a gyerekek, akik elérik a befejező vagy optimális fejlettségi szintet: a középső csoportos óvodások 20 %-a, az első osztály végén a gyerekek 62 %-a, a harmadik végén a gyerekek 76 %-a. Az optimum elérése ezeknél a képességeknél nem jelenti azt, hogy a tanuló gondolkodásának fejlődése véget ért. Az iskolai fejlesztés a felső tagozaton az olyan jellegű logikai sémák fejlesztésére irányulhat rá, mint az értelmező szintű következtetés bizonyos formáinak gyakorlása.

Az iskolának törődnie kell az előkészítő, kezdő és haladó szinten álló gyerekek fejlesztésével. A fejlesztésre szoruló tanulók kimutatására szolgálnak a diagnosztikus elemzési módszerek. A feltárást olyan konkrét feladatok kijelölése követi, amelyek a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodnak. A fejlesztés érdekében nincs szükség külön foglalkozásokra és speciális tananyagra, hanem a szokásos tanórai tevékenységekbe lehet beágyazni alkalmas módszerekkel a gyakorlást. Ezek lehetnek kötetlen beszélgetések, olvasás értelmezése, a szokásos tananyag feldolgozása közben elvégezhető, a tapasztalati következtetés készségének fejlesztésére is alkalmas gyakorlatok.