A nyelvtanulástól a nyelviskoláig

Már-már közhelynek számít az a megállapítás, hogy „a magyarok igen kevés hányada beszél idegen nyelveket“. A szlovákiai magyaroknak gyakran gondjuk van a szlovákkal is. Sokan a rendszerváltás előtti időszakot okolják idegennyelv-ismereti hiányosságaikért. A kötelező orosztanulásra, a poroszos oktatás hiányságaira hivatkoznak azok, akik ma a 40-es korosztályba tartoznak és rosszul, vagy egyáltalán nem beszélnek más nyelven.

Azok a szép cirill betűk!

Részben igazuk van, hiszen kommunikatív kompetenciákra alig koncentráló nyelvoktatás nem szerettette meg a tanulókkal az idegen nyelveket, így az oroszt sem. Nemcsak azért nem szerettünk oroszul tanulni – ami egyébként egy dallamos, logikus, szép nyelv –, mert az elnyomó hatalom nyelve volt, hanem, mert a Vörös térről és Lenin vörös nyakkendőjéről szóló unalmas olvasmányok monoton fordítása senkit sem érdekeltek.

Az idegen nyelveket beszélők aránya nem követte a nyelvoktatás 90-es évek elején kezdődő, és máig tartó fellendülését. Ennek oka nem csak a tanulásra költhető pénzügyi források hiányában keresendő. Vitathatatlan, hogy egy felső középosztálybeli tizenévesnek több esélye van kijutni külföldi tanfolyamokra és ott elsajátítani egy idegen nyelv alapjait, mint egy alsóbb osztálybeli társának.

Egy vidéki iskolában, ahol lelkes, a szakmáját tisztelő nyelvtanár tanítja a gyerekeket, fantasztikus eredményeket lehet elérni idehaza is. Egy tanár, aki rá tudja vezetni, a gyerekeket arra, hogy a nyelvtanulás nem szorítható be az iskola falai közé, aki dalokat játszik le, bolondos, autentikus cikkeket visz az órára, angol nyelvű színházi előadásra viszi a gyerekeket, kiemelkedő eredményeket érhet el. Ezek a fiatalok olyan szellemben nőnek majd fel, hogy egy más nemzet kultúrájának megismerése, annak nyelvének birtoklása nemcsak a leendő munkájukhoz fontos, hanem utazásaikhoz, művelődésükhöz is.

Az, hogy egy ilyen tanár/módszer ne kirívó eset legyen a közoktatásban, más alapokra kellene fektetni a kötelező nyelvoktatást.

Szabad a piac

A vállalkozási formában működő nyelviskolák számának növekedése és szolgáltatásainak széles skálája az ország szinte minden részében lehetővé teszi a nyelvtanulást. Igaz, a potenciális ügyfelek magas száma miatt a fővárosokra koncentrál a nagynevű és a kis kényszervállalkozásban indított nyelviskola is. Azonban a vidéki nagyvárosokban az utóbbi 4-5 évben már ugyan olyan színvonalas nyelviskolákat (is) találhatunk, mint Pozsonyban. (o-o)

A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL