A minőség mutatói és a hatékony tanulás

Hogyan lehet az oktatás teljesítményét a gazdaságéhoz hasonlóan mérni, a mért eredményeket összehasonlítani? Az oktatás és képzés minősége az Európai Unió minden tagállamában politikai jelentőségű kérdés. A magas szintű tudás, a képességek és készségek fejlesztése nélkülözhetetlen alapfeltétele az aktív állampolgári életnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi összetartó erőnek.

Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze az egyéni boldogulásnak mind szakmai, mind személyes értelemben. A munkaerőpiac és az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás szempontjából alapvető fontosságú az oktatás minősége. Az unió a minőségi oktatás fejlesztéséhez úgy járul hozzá, hogy ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést és – amennyiben szükséges – támogatja tevékenységüket, ugyanakkor elismeri, hogy az oktatás tartalmi kérdéseinek és az oktatási rendszer szerkezetének meghatározása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése az egyes tagállamok feladata.

Idegen nyelvek

Az egységes piac előnyeit csak úgy lehet hasznosítani, ha a munkavállalók több közösségi nyelvet jól beszélnek. Paradox helyzet, hogy az áruk és a tőke szabadabban mozog a mai Európában, mint a gondolatok. A külföldi munkalehetőséget fontolgató fiatal európaiak körében a legnagyobb félelmet az idegen nyelvek hiányos ismeretéből adódó nehézségek okozzák. Az Európai Unió májusi bővülése még fontosabbá teszi a nyelvtudást.

Az idegennyelv-tudással kapcsolatban gyakran felmerülnek a következő kérdések: Hogyan kelthetjük fel a fiatalok érdeklődését más kulturális és nyelvi közösségek iránt? Hogyan őrizhetjük meg a nyelvi sokszínűséget azáltal, hogy nem csak egy idegen nyelvet tanítunk meg az iskolában? Hogyan hívjuk fel a gyerekek figyelmét a nyelvtudás fontosságára? Hogyan lehet az idegen nyelvet úgy tanítani, hogy közben a tanuló önbizalmát növeljük? Mire legyünk tekintettel az idegennyelv-tanulás tantervének elkészítésekor (életkor, óraszám)?

Tanulási képesség

Az élethosszig való tanulás legfontosabb feltétele, hogy a formális iskolai oktatás lezárulása után mennyire hajlandó az egyén a különféle élethelyzetekben további képességeket megtanulni, további tudást elsajátítani. A hatékonyan tanuló emberek rendelkeznek a tanuláshoz szükséges eszközökkel, stratégiákkal. Az információáramlás és a nemzetközi együttműködés megnövelte ezeknek a képességeknek a jelentőségét, a változás kiszámíthatatlansága és gyorsasága pedig szorosabb kapcsolatot tesz szükségessé az iskolai oktatás és az élethosszig tartó tanulás között.

A tanulási képességhez intelligencia, megfelelő hozzáállás és motiváció kell. Kihívás az oktatás számára az, hogyan segítsen az embereknek:

– önmagukra figyelő, önmagukkal szemben kritikus tanulókká válni;

– hozzáférni azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel eredményesebbek lehetnek;

– tanulási képességüket áthelyezni az egyik helyzetből a másikba;

– felkészülni arra, hogy a jövőben váratlan helyzetekkel találkoznak.

Lemorzsolódás

Az elmúlt évtizedekben az európai országokban a gazdaság fejlődése és a versenyhelyzetek kiéleződése során a társadalom számos tagja került peremhelyzetbe. A mai tudás-, illetve tanuláscentrikus társadalom egyre inkább két részre szakad: azokra, akik rendelkeznek az érvényesüléshez szükséges képességekkel és végzettséggel, és azokra, akik nem. Ebben a gyorsan változó környezetben az egyén számára rendkívül fontos, hogy élete során képes legyen tudását és képességeit folyamatosan megújítani. Sokak véleménye szerint ehhez bizonyos minimális tudásalapra van szükség. Az élethosszig tartó hatékony tanuláshoz legalább az szükséges, hogy a kötelező iskoláztatás keretében mindenki valamilyen végzettséget szerezzen. A tanuláshoz negatívan viszonyuló diákok és azok, akik az iskolai tanulmányok ideje alatt nem szereznek végzettséget, a későbbi életük során valószínűleg súlyos problémák elé néznek. (he, szp)