Immunrendszerünkről

Mostantól minden héten ezen a helyen szemügyre vesszük testünk egy-egy szervét, elmondjuk, hogy működik, milyen veszélyek leselkednek rá.

A szervezetnek azt a tulajdonságát, hogy képes ellenállni a fertőzéseknek, az egyes öröklődő betegségeknek, immunitásnak nevezzük. Létezik természetes és szerzett immunitás. A természetes immunitás örökletes és fajra jellemző. Immunitásunkat megszerezhetjük védőoltással, szérumterápiával vagy enyhe fertőződéssel.

Immunrendszerünk véd a fertőzésekkel szemben, megóv attól, hogy a vírusok, baktériumok, gombák, élősködők elárasszanak bennünket. A mikroorganizmusoktól a fehérvérsejtek, az azokból kijutó fehérjék – amelyeket antitesteknek nevezünk – védenek meg.

A fehérvérsejtek a vér alkotóelemei. Keringnek a vérárammal, a hajszálerek falának parányi sejtjein át jutnak a test szöveteibe, ahol elpusztítják a kórokozókat. Az elpusztított sejtek a nyirokerekbe kerülnek. A nyirokcsomók kapcsolatban állnak a nyirokerekkel, gyakorlatilag az immunrendszer raktárai, de szűrőszerepük is van. Ilyen szűrők a mandulák, a hónalji és lágyéki nyirokcsomók, hogy csak a legkönnyebben kitapinthatókat emlegessük.

Antigének

Az immunrendszer felismeri a szervezetbe jutott idegen anyagot (antigént). A felismerést követő két-három napban fejlődik ki a reakció. Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusokat hordozó immunsejtek gyorsabban mozognak és osztódnak, több millió lesz belőlük, így gyorsan „rendet tesznek” az immunrendszerben.

Az immunrendszer általában bennünket szolgál, de vannak esetek, amikor ellenünk fordul (például anafilaxiás sokk esetén). Ilyenkor a védekezés helyett befogadja a kórokozókat. Amikor autoimmun betegségről beszélünk, arról van szó, hogy a szervezet nem ismeri fel a saját sejtjeit, és ellenanyagot termel. Amikor egy antigén bejut a szervezetbe, az immunsejtek elkezdik termelni a megfelelő antitesteket.

A fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek három fő típusa játszik szerepet a szervezetünk védelmében: a limfocita (nyiroksejt), a leukocita, valamint a monocita. A nyiroksejtek az immunrendszer legfontosabb sejtjei, ezekből is két fő típus van, a B- és T-sejtek, melyek a csontvelőben és a csecsemőmirigyben termelődnek és érnek meg. A B-sejtek választéka szinte végtelen, ezeknek minden fajtája csak egyféle antitestet termel. Fertőzéskor az a B-sejt, amelyik a megfelelő antitestet termeli, többszörösen osztódik, hogy a kórokozót legyőzhesse.

Az immunglobulinok

A B-sejtek által termelt, keringésben lévő fehérjeantitesteket immunglobulinoknak nevezzük, amelyek öt ismert csoportba sorolhatók: IgA, IgD, IgE, IgG, IgM. Az IgA a legfontosabb védekező tényező a vérben és más, váladékban megjelenő baktériumokkal és vírusokkal szemben. Ez reagál a meghűlést okozó vírusra, az influenzavírusra, sőt a tüdőgyulladást okozó baktériumokra is. Ugyancsak elpusztítja az immunrendszerbe bejutó egyéb vírusokat.

Feltételezik, hogy az IgD ellenőrzi más sejtek tevékenységét. Az IgE a nyálkahártyák felszínét védi. Ez a védelem magába foglal olyan állapotokat, amelyek tulajdonképpen allergiás válaszok (asztma, ekcéma, szénanátha). Az IgG a vér legjelentősebb immunglobinja, amely gyorsan képződik. Az IgM a fertőzés után lassan jelenik meg, viszont hosszú ideig marad a véráramban.

Öröklött betegségek

Létezik néhány igen ritka öröklött betegség, melyet általában kromoszóma-rendellenességek okoznak. Ennek következménye, hogy hiányosan termelődnek a globulin-antitestek vagy a T-nyiroksejtek, vagy mindkettő. Van eset, amikor az ellenanyagok egy speciális fajtája hiányzik. Az ilyen immunglobulin-hiánnyal is lehet élni, hiszen más személytől hatékony globulinokat kaphat az, akinek szüksége van rá. A fehérvérsejtek teljes hiányát viszont nehéz kezelni, az ilyen betegségben szenvedők általában fiatalon meghalnak.

Az immunrendszer elégtelen működése hajlamossá tesz a fertőződésre. Az immunhiányos állapot az, amikor túl kevés nyiroksejt, vagy túl kevés antitest képződik.

Immunhiányos állapot léphet fel a rosszul tápláltságtól, súlyos fertőzésektől, mint a kanyaró, a mononucleosis infectiosa (nyiroksejt-szaporulattal, nyirokcsomó-megnagyobbodással járó vírusos fertőző betegség), vagy speciális vírusoktól. Némely esetben az immunrendszer egyszerűen rosszul működik, és megtámadja saját magát. Ez olyan autoimmun betegséghez vezet, mint a sokízületi gyulladás, az inzulinfüggő diabétesz.

Tudja-e?

Az újszülött első védettségét a legelső szoptatás alkalmával kapja meg. A kolosztrum vagy előtej, amely közvetlen a szülés után termelődik a mellben, rendkívül gazdag védőanyagokban. Ez ellenállóvá teszi a babát bizonyos betegségekkel szemben.