A téli hónapok alatt mindenki átgondolhatja, hogy tavasszal milyen zöldségfajt szeretne termeszteni a kertjében, ennek megfelelően kell tervezni a munkákat.
Házilag is termelhetünk palántát
A palánták kiültetési idejét
az adott faj hőigénye, a területünk időjárási és talajviszonyai határozzák meg. Térségünkben, szabadföldön a következő ültetési időpontok alakultak ki:
március közepétől április elejéig ültethetjük a káposzta- és a salátafélék első szakaszait;
– április végétől, május elejétől ültethető a paradicsom;
– május közepén, végén (a tavaszi fagyok után) ültethetjük a paprika, az uborka, a dinnyefélék, a tojásgyümölcs, valamint a zeller palántáit;
– a nyári időszakban folyamatosan ültethetjük a káposzta- és salátafélék palántáit, másodnövényként itt említhető az uborka is.
Mielőtt nekifogunk a magok vetésének, bizonyosodjunk meg róla, hogy a korábbi évekről félretett vetőmag egészséges-e, és nem járt-e le a csírázóképessége: ez paprikánál 3–4 év, paradicsomnál, tojásgyümölcsnél 4–6 év, káposztánál, salátánál és zellernél 4–5 év, uborkánál és a dinnyéknél 6–8 év. Ezek természetesen nem szigorú adatok, az elöregedett magok is kicsírázhatnak, de felesleges a már csíraképtelen magokat ápolgatni és várni, hogy palánta fejlődjön belőlük. A színes kistasakos vetőmagvaknál a tasak hátulján feltüntetik a lejárat dátumát.
A biztonságosabb és gyorsabb csírázás
érdekében vetőmagkezelési eljárásokhoz is folyamodhatunk. Az előcsíráztatás lényege, hogy a magokat a vetés előtt langyos vízben megduzzaszthatjuk. Ezzel lerövidíthetjük a palántanevelés idejét, és közben kiválogathatjuk a csíraképtelen magokat. A csávázott magot nem érdemes beáztatni, ugyanis lemosódik felületükről a növényvédő.
Hőkezeléssel is javíthatjuk az esetleg rosszul beérett magok csírázóképességét. A salátapalánta nevelése során – főleg ha nyári kiültetésre szánjuk – kedvezően hat a magok csírázására, ha vetés előtt azokat néhány órára hűtőszekrénybe helyezzük.
A magvetés idejének megállapítására
két dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt a kiültetés tervezett időpontját, másrészt a palántanevelés időtartalmát. A palántanevelési idő a növényfajtól és a rendelkezésünkre álló palántanevelő helytől függ. Kedvező körülmények között a fejes saláta, a káposztafélék, az uborka és a dinnyék palántája 4–6 hét, a paprikáé, a paradicsomé és a zelleré 6–8 hét alatt készül el. Ezt visszaszámolva a tervezett ültetési időből, kiderül a magvetés időpontja. Például, ha április első hetében fejes salátát akarunk ültetni, akkor átlagosan 5 hét palántanevelési idővel számolva, a magokat március első napjaiban kell elvetni.
Aki nem akarja a palántákat a nagyobb, palántanevelésre szakosodott üzemektől megvásárolni, hanem maga szeretné megnevelni, különböző lehetőségek közül választhat. Házikertben még ma is több helyen használnak palántanevelő ágyakat, amikben szabad gyökerű, ún. szálas palántát nevelhetünk. A melegigényes fajok számára szervestrágya használatával teremthető meg a talpmeleg. Akinek lehetősége van rá, fóliasátorban is nevelhet palántákat, ott a talajon kívül tálcákba, tejfölös pohárba vagy cserepekbe is vetheti a magot. Vigyázzunk a konyha- vagy a szobaablakban nevelt palántáknál arra, hogy a kelleténél magasabb hőmérséklet és az esetenként kevésnek bizonyuló fény megnyúlt növényeket eredményezhet. Továbbá az így nevelt palántákat lehetőleg ne ültessük ki egyből a szabadba, ugyanis az üveg nem engedi át az ultraibolya sugarakat, és a közvetlen napsütésnek kitett fiatal növények károsodhatnak. Célszerű ilyenkor ültetés előtt a palántákat edzeni, azaz fokozatosan hozzászoktatni a kinti környezethez, akár úgy, hogy az ültetés előtti napokon pár órára kitesszük őket a napra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.