Hasznos tanácsok tenyésztőknek

A felsorolt jellemzők közül a vemhességi idő és az ivari ciklus állandónak tekintendő, ezért kiindulópontját képezi a termelés szervezésének.

A kocaproduktivitást döntően a két fialás között eltelt idő befolyásolja. A koca két fialása között eltelt időt termelési ciklus-nak nevezzük. A termelési ciklus három időszaktól tevődik össze: a választástól a vemhesülésig tartó időből, a vemhességi időből és a szoptatási időből.

A választástól a vemhesülésig tartó idő változó, függ a választás után jelentkező ivarzás idejétől és a visszaivarzástól. Tapasztalatok szerint a kocák nagyobbik hányada a malacok elválasztása után 10 napon belül ivarzik. A vemhességi időtartam állandónak tekintendő, átlagosan 114-116 nap, a termelés szervezésekor 115 nap vehető figyelembe. A szoptatási időszak hosszúsága tág határok között változhat. A gyakorlatban széles körben alkalmazzák a 4-5 hetes korig tartó szoptatási időt. A választástól a vemhesülésig tartó idő és a szoptatási idő hossza befolyásolják a két fialás között eltelt időt, ezen keresztül a fialási gyakoriságot - a kocaproduktivitást.

Nagyobb létszámú kocaállomány termelésének szervezésekor ki kell iktatni a termelési ciklus változó tényezőit. Ennek az eszköze a ritmusidő megválasztása és alkalmazása. Erre alapozható a továbbiakban a termelésszervezés.

A ritmusidő vagy másképpen ütemidő, azt az időszakot jelenti, amely alatt meghatározott számú (a kocacsoport képzéséhez elegendő) koca termékenyítése megtörténik.

A ritmusidő szabja meg, a termelés ritmusát, ütemességét, ezért a hústermelés szervezésének kiinduló pontját képezi. A ritmusidő alatt termékenyített kocák olyan állományegységet képeznek, amelyben a ritmusidővel megegyező idő alatt fialnak le, így kiegyenlített, korban és fejlettségben egységesen kezelhető malaccsoportot hoznak létre. Minél rövidebb tehát a ritmusidő, a malaccsoport korban és fejlettségben annál kiegyenlítettebb. A ritmusidő csökkentésének azonban határt szab a kocaállomány nagysága és a vemhességi idő szóródása.

Felmerül a kérdés, milyen legyen a ritmusidővel meghatározott állományegység nagysága. A kocák létszámának megválasztásakor mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a kocacsoport mint állományegység a továbbiakban megszabja a fiaztató,- az utónevelő-, és a hizlalóegységek nagyságát.

A termelés szervezésekor meg kell határozni a termelési folyamatban résztvevő kocacsoportok számát. Ezt megkapjuk, ha a szoptatási idő függvényében kiszámított termelési ciklus hoszszúságát elosztjuk a ritmusidővel.

A szaporítás szervezésének alapjául szolgáló ritmusidő megválasztása alapvetően a kocaállomány nagyságától függ: 1200-1500 fölötti kocalétszám esetén 4-5 napos, 700-1500 kocalétszám esetén 7 napos,450- 700 kocalétszám esetén 10 napos ritmusidőt célszerű választani, ezzel megvalósítható az állomány folyamatos termelése.

Kis állományok szaporítását csak hosszú ritmusidővel lehetne tervezni, ez viszont nem adna lehetőséget kiegyenlített, egységesen kezelhető malaccsoport létrehozására.

Megfelelő nagyságú kocaállomány esetén 10 napos, vagy ennél rövidebb ritmusidő alkalmazásával megvalósítható a folyamatos szaporítás. Ha a kocaállomány kicsi (pl. 50-200) és nem növelhető a folyamatos termeléshez szükséges létszámig, akkor helyesebb a szakaszos szaporítás alkalmazása. Ilyen esetben a szaporítás ütemét és a kocák várakoztatásának időszakait a férőhelyek száma és aránya alapján lehet kialakítani. (Forrás: FVM szaktanácsadás – A sertéstartás technológiai és szervezési kérdései