Védekezés a betegségek ellen

A fertőző betegségek elleni védekezés rendkívül fontos – figyelmeztet a Közegészség-ügyi Hivatal (ÚVZ), hozzátéve: a védőoltás az egyik leghatékonyabb megelőző intézkedés.

A fertőző betegségek az emberiség legsúlyosabb betegségei közé tartoznak, és a múltban gyakran a betegek halálát okozták, az újkorig egész populációkat irtottak ki. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).

A fertőzéssel szembeni hatékony védelmet az immunrendszer biztosítja. A védőoltás csak segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanulhasson reagálni a komoly fertőzésekre. Vagyis az immunrendszerünk „kipróbálja”, vészhelyzetben hogyan kell védekeznie. A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmaz, és beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben.

Szigorú ellenőrzés

Szlovákiában a legveszélyesebb fertőző betegségek ellen kötelező az oltás, ezek árát a biztosítók térítik. 2012. január 1-jétől az orvos köteles jelenteni, ha valamelyik szülő nem engedi beoltatni a gyerekét. Korábban az orvos csak a gyerek egészségügyi dokumentációjába írta be, hogy nem abszolválta az oltást. Az ÚVZ erről csak az adott orvosnál végzett véletlenszerű ellenőrzés során szerezhetett tudomást, így a gyakorlatban az oltás elutasításának nem volt következménye. A kötelező oltás elutasítása kihágásnak minősül, amiért egy szülőt 331 euróra büntethetnek.

Ajánlott vagy kötelező

Léteznek ajánlott védőoltások is, melyek árához a biztosítók hozzájárulhatnak. Vannak országok, ahol az oltás teljesen önkéntes alapon működik – Ausztriában például nem kötelező, de ha valaki nem oltatja be magát, és megbetegszik, a gyógykezelés teljes költségét kiszámlázzák. Mivel világszerte az egyes országok eltérően viszonyulnak az oltásokhoz, sőt, egyre nő az oltásokat elutasítók száma is, időnként kialakulhatnak kisebb-nagyobb helyi járványok. Nálunk ugyancsak elterjedtek bizonyos félelmek a vakcinákkal kapcsolatban, de a lakosoknak csak a 2,4%-a utasítja el teljesen a kötelező oltásokat. A Szlovák Tudományos Akadémia Stratégiai Elemzések Intézete által végzett tavaly novemberi felmérés szerint azonban ha az oltásokat a gyógyszercégekkel kapcsolatban említik, fokozódik az emberek bizalmatlansága. Juraj Draxler, az intézet vezetője rámutatott: a gyógyszeripar számára a vakcinák valójában alig érdekesek, hiszen a bevételeik 2–3 százalékát képezik, ráadásul a szocializmus alatt is voltak kötelező oltások, amikor nehezen beszélhettünk az egyes cégek lobbijáról. Draxler szerint fontos a lakosság folyamatos felvilágosítása, mivel ugyan kis mértékben, de évről évre nő a kötelező oltásokat elutasítók száma, így nem kizárt, hogy a jövőben ismét felbukkanhat a kanyaró.

Mellékhatások

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek. Gyakori oltási reakció például az oltást követő három napon belül kialakuló helyi duzzanat, fájdalom, bágyadtság, hőemelkedés, láz. Az oltást ellenző aktivisták szerint bizonyos vakcinák autizmust is okozhatnak, de ezt nemzetközi tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Ugyanakkor minden eset egyedi, lehetnek eltérések abban, hogy a szervezet hogyan reagál az egyes vakcinákra. (sza)