Teendők az iskola elvégzésekor

Az iskola befejezése után egyesek továbbtanulnak, mások azonnal munkába állnak, esetleg a munkaügyi hivatalban kötnek ki. Néhányan megpróbálnak vállalkozni, esetleg külföldre mennek. Olyanok is akadnak, akik pár hónapig csak pihenni szeretnének, és később döntik el, mihez kezdjenek az életükkel. A különböző élethelyzeteknek megfelelően a végzősökre némileg eltérő hivatali teendők és ügyintézés vár.

Szociális Biztosító

Sok végzős nincs tisztában azzal, hogy az iskola befejezése után be kelle jelentkezniük a Szociális Biztosítóba, kell-e fizetniük járulékokat, jogosultak-e munkanélküli-segélyre vagy egyéb támogatásra. Az SP tájékoztatása szerint az abszolvenseknek nincs semmilyen kötelességük a Szociális Biztosítóval szemben – majd csak azután alakul ki, ha alkalmazottként elhelyezkednek, alkalmi munkát vállalnak vagy elkezdenek vállalkozni. Sem a közép-, sem a főiskolák diákjai a tanulmányaik alatt nem rendelkeznek kötelező társadalombiztosítással, ezért sem a tanulmányaik alatt, sem azok befejezése után nincs semmilyen be- vagy kijelentkezési kötelességük, járulékokat sem kell fizetni. Ebből kifolyólag nem is jogosultak semmilyen segélyre a szociális biztosítás alapján. Kivételt képeznek azok, akiknek van önkéntes biztosításuk – ők az SP-vel kötött szerződésbe foglalt feltételek mellett igényelhetnek bizonyos támogatásokat.

Az árvák kötelességei

Az SP-vel csak azoknak kell felvenniük a kapcsolatot, akik árvasági nyugdíjban részesülnek. A juttatásra való jogosultságuk ugyanis megszűnik azon a napon, amikortól nem minősülnek eltartott gyermeknek, ami a diákok esetében megegyezik a diákstátusz megszűnésével. Az árvasági nyugdíjra való jogosultság a 26. életév betöltésével is megszűnik. Ahhoz, hogy ellenőrizhessék, hogy valaki még tanul-e, szükséges az adott iskola igazolása. Az esetek többségében a biztosító saját maga ellenőrzi a dolgot az oktatási minisztérium regisztere alapján, vagyis a diákoknak nem kell speciális igazolást vinni az SP-be. Ugyanakkor azon intézmények diákjainak, amelyek nem szerepelnek a tárca jegyzékében – ide tartoznak a védelmi és a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó iskolák, valamint a külföldi oktatási intézmények –, fel kell mutatniuk egy iskolalátogatási igazolást.

Aki az iskola bejezése után elhelyezkedik, az SP-vel szembeni teendőket a munkaadó intézi. Vagyis a cég bejelenti a biztosítóban, és minden hónapban a kivetési alapból elvezeti a kötelező társadalombiztosítási járulékot. Aki kiváltja a vállalkozói engedélyét, a vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelessége az SP-vel szemben, utána pedig adóbevallást készít, és az abban feltüntetett egész éves bevétel alapján a biztosító majd eldönti, 2022. július 1- jétől kialakul-e a járulékfizetési kötelesség. Az SP erről írásban fog tájékoztatni.

Alkalmi munka

Aki a tanulmányai mellett vagy az iskola befejezése után alkalmi munkát vállal, a munkaadóval kötött szerződés fajtája szerint kialakulhatnak bizonyos kötelességek. Aki alkalmi munkáról szóló szerződés alapján dolgozik, arról nem kell értesíteni az SP-t. A biztosítóba a munkaadó jelenti be, és fizet bizonyos járulékot. Ha valaki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell elvezetnie semmit az SP-be, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. Ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál lehet érvényesíteni, az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a biztosító weboldalán. A 200 eurót meghaladó jutalomból már kell fizetni a biztosítási díjat.

Egészségbiztosító

A középiskolák és az egyetemek végzőseire egyaránt érvényes, hogy ha az iskola befejezése után nem helyezkednek el azonnal, és nem is jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási díjat. A tanulmányok befejezése után 8 napon belül kell tájékoztatniuk a biztosítójukat az iskola elvégzéséről.

Munkaügyi hivatal

Ha a végzős diák jelentkezik a munkaügyi hivatalban, az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást, és a szülőknek leállítják a családi pótlék folyósítását. Miután bekerül valaki a nyilvántartásba, új kötelezettsége alakul ki: aktívan munkát kell keresnie, és reagálnia kell a munkaadók kínálataira, amit az egyes cégektől kapott igazolásokkal kell alátámasztani. Ha a hivatal közvetít valamilyen állásajánlatot, el kell menni a megbeszélésre. A munkanélküli végzősök igényelhetnek hozzájárulást az abszolvensi gyakorlat elvégzésére, vállalkozás indítására, továbbképzésre, tanácsadói szolgáltatásokra. 

Kötelességek az egyes élethelyzetek szerint

Különböző élethelyzetek alakulhatnak ki, ebből kifolyólag a végzősöknek más-más hivatali teendőik lehetnek.

1. Továbbtanul az érettségi után

Augusztus végéig biztosan diáknak számít, és addig kiderül, felvették-e főiskolára. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik, a hivatal megszakítja a jóváhagyási folyamatot, hogy felvegyék-e az álláskeresők listájára. A végső döntést azután hozzák meg, miután kiderül, felvették-e.

2. A főiskolai végzős továbbtanul

Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozatos lesz-e. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítást. Aki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, még nincs 30 éves, és még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási díjat az állam téríti. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és amíg nem érkezik meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, addig az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként.

3. A végzős azonnal munkába áll

Az egészségbiztosítót egy héten belül a munkaadó tájékoztatja a munkaviszony létrejöttéről, s ő fizeti a járulékokat is. De a pályakezdő fiatalnak is van bejelentési kötelezettsége: értesítenie kell a biztosítót, hogy befejezte tanulmányait. A diákstátusz megszűnésének és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie a biztosítást, hacsak nem jelentkezik be arra az időre a munkaügyi hivatalban.

4. Nem dolgozik, nem is tanul

A diákstátusz megszűnése után vagy 7 napon belül regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban, és az állam biztosítottjai lesznek, vagy otthon maradnak önkéntes munkanélküliként, és ez esetben saját zsebből kell téríteniük az egészségbiztosítást, amit a lakhely szerinti egészségbiztosítóban kell elintézni.

5. Vállalkozás indítása

Mihelyt valaki vállalkozni kezd, erről az iparengedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállalkozónak saját magának kell térítenie. A Szociális Biztosítóval (SP) szemben nincs semmilyen bejelentési kötelezettsége. Járulékfizetési kötelezettsége a bevételek nagyságától függően a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével lehet, leghamarabb 2022. július 1-jétől.

6. Külföldre megy

Sok végzős külföldre megy továbbtanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról,hogy külföldre készül, tájékoztatni kell a biztosítót a kiutazás előtt egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ugyancsak egy héten belül. Aki külföldön tanul, az oktatási tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott szak ekvivalens tanulmány-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető külföldi vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, annak itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása.

(sza)