Tankötelesség és iskolaérettség

Branislav Gröhling oktatási miniszter azt javasolta, ha van rá lehetőség, a járvány miatt idén az elsősök beíratását távúton, elektronikusan kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség, ott gyermekek nélkül, csak a szülők keresik majd fel az iskolát a járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett. A szülők által benyújtott adatokat az oktatás újraindításától számított két héten belül fogják ellenőrizni. Speciális nevelést igénylő gyerekek esetében legkésőbb június 15-éig kell benyújtani az iskolai felvételhez szükséges dokumentumokat.

Az iskolaérettség és a tankötelesség két eltérő fogalom. Tanköteles az, aki 2020. augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Az iskolaérettség megállapítása már bonyolultabb dolog, és lényegében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kognitív, érzelmi és szociális fejlődés olyan fokát érte el, amely lehetővé teszi számára az iskolai ismeretek és készségek elsajátítását. A központi idegrendszernek olyan fejlettnek kell lennie, hogy a gyerek ellenálló legyen a fokozott teherrel szemben, képes legyen odafigyelni, összpontosítani, érzelmileg is kiegyensúlyozott legyen. A központi idegrendszer fejlettsége befolyásolja a lateralitást, a szenzomotorikus érettséget, valamint a hallás és a látás fejlődésének is az alapfeltétele.

Az iskolaérettség jelei

A nagycsoportos óvodásokat a beíratás előtt szokták tesztelni, ami sok helyen most elmaradt. A jelenlegi válsághelyzetben elsősorban a szülő feladata lesz eldönteni, gyermeke iskolaérett-e. A szülő ránézésre, gyermeke testfelépítéséből, alkatából is következtethet az iskolaérettségre. Ellenőrizhetjük a magasságot és a testsúlyt – egy átlagos elsős 110–120 cm magas és 19–22 kg. 6 éves korára a legtöbb gyermeknek vékonyodik a zsírrétege, viszonylag kisebb a feje, a végtagok megnyúlnak, megkezdődik a fogváltás, a mozdulatok finomabbak, pontosabbak. Az agy is fejlődik, ami nagyon fontos a szem-kéz koordináció szempontjából.

A legtöbb 6 éves képes megkülönböztetni az irányt, először azt tudatosítják, mit jelent a fent és a lent, illetve a jobb és a bal oldal. A nem elég érettek nem látják a különbséget a hasonló alakú betűk között, összekeverik például a p, b, d betűket.

Változik a gondolkodásmód is, 6 éves korára az ember fokozatosan elemzővé válik, látja az összefüggéseket az egyes jelenségek között. Bővül a szókincs, megjelenik az érdeklődés a számok iránt. A nagycsoportos óvodás már érti, mit jelent a kevés, a sok, a kevesebb és a több fogalom. Egy 6 éves beszéde nem zavaró és idegesítő. Fontos, hogy megfelelően fogja a ceruzát, tudjon rajzolni, és ha valaki balkezes, azt el kell fogadni! Iskolába érzelmileg viszonylag kiegyensúlyozott gyermek való – olyan, akinél már a háttérbe szorulnak az óvodásokra jellemző impulzív reakciók és a dühkitörések.

Mindenkit be kell íratni

Akár iskolaérett a gyermek, akár nem, ha tanköteles, be kell íratni az első osztályba. Ha sehová nem íratják be, az kihágásnak minősül, amiért 331,94 euróig terjedő bírság szabható ki. Aki nem tudja eldönteni, melyik intézménybe járjon a gyermeke, tanácsos az állandó lakhely szerinti körzetben levő iskolába beíratni, később át lehet majd vinni máshová. Akkor is be kell íratni a gyermeket, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy iskolaérett. Ilyen esetben a beíratáskor jelezhetjük az iskola vezetésének, hogy feltehetően haladékot fogunk kérni.

A halasztás intézése

A halasztást augusztus végéig írásban kell kérvényezni. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos és az iskolaérettséget megvizsgáló szakember – például pszichológus, logopédus –, valamint a gyermek által látogatott óvoda igazgatójának a véleményét. A beiskolázás elhalasztásáról az iskolaigazgató dönt, és jogában áll a kérvényt elutasítani. Ilyen esetben a gyermeknek szeptembertől el kell kezdenie iskolába járni. Amennyiben nem hagyják jóvá a halasztást, viszont az első félévben kiderül, valóban nem iskolaérett a gyermek, utólagos halasztást is jóváhagyhatnak. Ilyenkor kiveszik az iskolából, és a következő tanévben újrakezdi az első osztályt.

(sza)