Öröklés és végrendelet

Ha valaki meghal, az illetékes bíróság megbízásából a kijelölt közjegyző elindítja a hagyatéki eljárást. A jegyzőt nem az örökösök választják ki, hanem a bíróság egy belső rend szerint osztja szét az ügyeket. Az anyakönyvi hivatal a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a halotti bizonyítvány postázásával értesíti a körzete szerint illetékes bíróságot. A bíróság indítvány nélkül, hivatalból is elindítja az eljárást – elég, ha tudomást szerez arról, hogy valaki meghalt vagy halottnak nyilvánították.

Az elhunyt személyek vagyona az örökösöket illeti meg, az örökség elosztása és a hagyatéki eljárás lefolytatása azonban könnyen az örökösök veszekedésébe fulladhat. Mindez elkerülhető, ha az örökhagyó végrendeletet ír. A polgári törvénykönyv értelmében ugyanis kétféleképpen lehet örökölni: törvényből kifolyólag vagy végrendelet alapján. Az utóbbi előnyt élvez.

Végrendeletet bármilyen természetes személy írhat – éspedig saját kezűleg, közjegyző vagy ügyvéd előtt. A végrendelet csak egy személy végakarata lehet, házastársak például nem írhatnak egyetlen közös végrendeletet, külön-külön dokumentumra van szükség. Feltétel, hogy a végrendelkező a végakarat megfogalmazása idején ne legyen korlátozott a cselekvésében és idősebb legyen 15 évesnél. Kiskorúak csak jegyző előtt végrendelkezhetnek. Nem létezik formanyomtatvány, mindenki a saját szavaival fogalmazhatja meg végakaratát, amelyet nem lehet semmilyen feltételhez kötni. Ha az örökhagyó megfogalmaz is valamilyen feltételeket, annak az örökösökre nézve nincs semmilyen jogi következménye, legfeljebb hozzátartozói vonhatják őt erkölcsileg felelősségre. Vagyis nem lehet például arra kötelezni valakit, hogy hetente elmenjen az örökhagyó sírjához vagy gondoskodjon a háziállatairól, esetleg folytassa a vállalkozását. Az örökös ezt nem köteles teljesíteni, ettől függetlenül megkapja törvényes örökrészét.

A végrendeletből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az örökhagyó kiket jelöl meg örököseinek, és vagyonát milyen arányban osztja el közöttük. Ha ezt nem teszi meg, egyenlő arányban örökölnek. Fontos, hogy a végrendelet tartalmazza a pontos dátumot, mikor keletkezett. Ha valaki élete során többet is megfogalmazott, halála után az utolsó szerint járnak el.

Kiskorú örökösök esetében, függetlenül attól, hogy házasságból származó vagy házasságon kívüli utódokról van-e szó, az örökrészből legalább annyit kell kapniuk, amennyi a hatályos törvényből kifolyólag megilleti őket. Felnőttkorú gyermekeket sem lehet teljesen kitagadni az öröklésből, legalább a törvényes örökrészük fele jár nekik. Ha a végrendelet ezzel nincs összhangban, és az érintett örökös ezt nehezményezi, akkor neki adnak igazat, a szöveg ezen részét érvénytelennek minősítik.

Élettárs is örökölhet

Az utóbbi években elterjedt a házasság nélküli együttélés – és bár a partnerek úgy viselkednek, mintha házastársak lennének, jogi szempontból az ilyen kapcsolat nem egyenrangú a házassággal. Az egyik partner halála esetén a másik könnyen az utcára kerülhet. A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó vagyona első körben az utódokat és a házastársat illeti meg. Ha nincsenek gyerekei, akkor a második körben a házastárson és az elhunyt szülein kívül örökölhetnek azok a személyek is, akik az örökhagyóval a halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, gondoskodtak egymásról, a háztartást közösen vezették, az örökhagyó eltartotta őket. Ennek bizonyítása körülményes lehet. A fölösleges bonyodalmakat megelőzendő, főleg ha valaki biztos akar lenni benne, hogy halála esetén élettársa is örökölhet, érdemes végrendeletet írni. Csak arra kell vigyázni, hogy a végrendelkező gyerekei is megkapják törvényes örökrészüket – ha ez a feltétel teljesül, élettársunkra azt hagyhatunk, amit csak akarunk. Hogy a végakarat utólag megtámadhatatlan legyen, érdemes szakemberhez fordulni. Az élettársat egyébként nemcsak végrendelettel lehet bebiztosítani, hanem úgy is, hogy a közösen használt ingatlan haszonélvezeti jogával ruházzuk fel, amit a kataszteri hivatalban is bejegyeznek, és a tulajdonlap C részén van feltüntetve. Ilyen esetben a törvényes örökösök még végrendelet hiányában sem tehetik ki az utcára az élettársat, az ingatlant ugyan eladhatják, de az elhunyt élettársának akkor is élete végéig joga van használni. (Kérdéses, ilyen lakásra találnának-e vevőt.) Van még egy lehetőség, hogyan lehet vagyont átruházni: az örökhagyó még élete során köthet ajándékozási szerződést élettársával. Az elajándékozott vagyon már nem képezi a hagyatéki eljárás tárgyát.

A végrendelet tartalma

Az örökösök és a hagyaték meghatározása a végrendelet elengedhetetlen tartozéka. A végrendelet tartalmazhatja az öröklési hányadot, azaz hogy a hagyatékból ki milyen mértékben részesül, de ez nem kötelező.

Ha az örökhagyó nem rendelkezik másképpen, akkor minden örökös egyenlő arányban kap a hagyatékból. A végrendeletben nem lehet önkényesen kifejezni azt az akaratot, hogy valaki a törvényes örökösök közül ne kapjon a hagyatékból. Az örökhagyó az utódait kizárólag kitagadási nyilatkozattal foszthatja meg az örökségtől, és ezt csakis a polgári törvénykönybe foglalt 4 okból teheti meg. Az első ok, ha az örökös a jó erkölccsel ellentétesen viselkedik, nem nyújtott segítséget az örökhagyónak, amikor az rászorult. Következő ok lehet, ha az örökös nem mutat érdeklődést az örökhagyó iránt – az nem elég, hogy nem ír neki levelet, a személyes kapcsolatot is el kell utasítania. A harmadik ok, ha valakit elítéltek az örökhagyóval szemben elkövetett szándékos bűncselekmény miatt. Az örökös akkor is kitagadható, ha tartósan rendezetlen életet él. Ha a kitagadott örökös megtámadja a végrendeletet, a bíróság előtt kell bizonyítania a jogosultságát. (sza, pravda)