Egyesek a medencét tartják a kertjük legfontosabb kiegészítőjének, mások a komposztálót tekintik a legfontosabbnak. A komposztálás egy nagyon egyszerű módja annak, hogy visszaadjuk a természetnek azt, amit elveszünk tőle, cserébe az gazdag és egészséges terméssel jutalmaz minket.
Nem kell félni a komposztálástól
A komposztálás egy „kisebb tudomány”, de nem bonyolult dolog, tehát könnyen megtanulható a megfelelő szokások elsajátításával.
Mi a komposztálás?
A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet. A komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.
A komposztálás előnyei
A komposztálással újrahasznosítjuk a kertben és konyhában keletkező hulladékot, amely egyébként a hulladéklerakókban végezné. A háztartások biohulladékának 30-40%-át tudjuk így „megmenteni” a hulladéklerakóktól, és újrahasznosítani.
A komposztálással saját, gazdag humuszt állíthatunk elő a kert és a gyep számára, amelyet egyébként meg kellene vásárolnunk.
A komposztálás természetes alternatívát kínál a vegyszeres műtrágyákkal szemben, és biztosak lehetünk benne, hogy saját gyümölcseinket vagy zöldségeinket nem mesterségesen trágyázzuk.
Mit komposztáljunk?
Az, hogy mit tehetünk a komposztba, bizonyos mértékig attól függ, hogy milyen típusú komposztálónk van. Számos komposztálási szakértő egyetért abban, hogy az egészséges komposzt titka a szén és a nitrogén megfelelő arányának a megtartása. A komposztálási folyamat során arra kell törekednünk, hogy a komposzt sokkal több szenet tartalmazzon, mint nitrogént.
Szénben gazdag anyagok: ágak, szárak, száraz levelek, fadarabok, fűrészpor, barna papírzacskók, kukoricaszár, kávézacc, fenyőtű, tojáshéj, szalma, tőzeg, fahamu.
Nitrogénben gazdag anyagok: trágya, ételmaradék, fűnyesedék, konyhai hulladék és zöld levelek.
Alapszabály: egyharmad zöld és kétharmad barna anyagot használjunk! A barna anyagok tömörsége lehetővé teszi, hogy az oxigén táplálja az ott élő szervezeteket. A túl sok nitrogén sűrű, bűzös, lassan bomló, anaerob masszát eredményez. Célszerű a friss, nitrogénben gazdag anyagot, amely a levegőn nagyon büdösít, szénben gazdag anyaggal lefedni, amely gyakran friss szagot áraszt.
Hogyan komposztáljunk?
A komposztálást a puszta földön is elkezdhetjük. Így a giliszták és más hasznos szervezetek hozzáférhetnek a komposzthoz, amelyet levegőztetnek és közvetlenül a talajba juttatnak. Egyeseknek jobban megfelel, ha a komposzt alá egy sekély gödröt ásnak, amely egyben a nem kívánt és felesleges víz elvezetésére is szolgál (különösen esős évszakban). Először száraz ágakat vagy szalmát helyezzünk el! Ez segíti a vízelvezetést és a halom levegőztetését. A komposzthalom létrehozásakor fontos a rétegezés, ezért a komposztanyagokat rétegesen, a nedves és a száraz anyagokat felváltva tegyük bele!
A nedves összetevők közé tartoznak például az ételmaradékok, a fűnyesedék, a zöld növényi nyesedék vagy akár a teafilterek. A száraz anyagok például a szalma, a száraz levelek vagy a fűrészpor. Adhatunk hozzá trágyát, fűnyesedéket vagy bármilyen nitrogénforrást. Ez aktiválja a komposztkupacot és felgyorsítja a folyamatot.
A komposztkupacot bármilyen anyaggal – fával, műanyag fóliával vagy régi szőnyeggel – letakarhatjuk. A fedés segít fenntartani a megfelelő nedvességet és hőt. A lefedés megakadályozza azt is, hogy az eső átfolyjon a komposzton. A komposztnak nedvesnek, de nem ázottnak kell lennie.
A komposztot megfelelően kell gondozni. Célszerű néhány hetente átforgatva, vasvillával vagy lapáttal gereblyézve levegőztetni. A folyamat működéséhez oxigénre van szükség, és az átforgatás oxigént „ad" hozzá.
Ha az alap komposztkupac kialakult, akkor új anyagokat keverhetunk hozzá, nem kell rétegenként hozzáadni, mint a komposzthalom indításakor. A komposztkupac keverése és forgatása a komposztálandó anyagok levegőztetésének és a folyamat felgyorsításának kulcsa.
Mi nem való a komposztba?
Bizonyos anyagokat nem szabad a komposztkupacba tenni. Ilyenek a csontok, húsmaradékok, tejtermékek, kutya- vagy macskaürülék (általában a húsevő állatok ürüléke nem tartozik a komposztba), és semmiképpen sem kerülhet a komposztba üveg, műanyag, fém vagy textil.
Ha eldöntöttük, hogy komposztálunk, érdemes beszélnünk a szomszédokkal. Elmondhatjuk, hogy miért komposztálunk, megnyugtathatjuk őket afelől, hogy a mi szakszerűen karbantartott komposztálónk nem fog bűzölögni, nem vonzza oda a kártevőket. Ez a beszélgetés remek alkalom lehet arra, hogy meggyőzzük őket is a komposztálás előnyeiről.
(ekorestart, xforest, sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.