<p>Sokan azért kerülik tavasszal a lomblevelű erdőt, mert rettegnek a kullancstól. Jobb, ha tudjuk kora tavasztól késő őszig a kertben is találkozhatnak vele, és súlyos, akár halálos betegséget is okozhatak. A szakemberek a globális felmelegedésnek tulajdonítják, hogy annyira elszaporodtak ezek a pókszabású ízeltlábúak. Jó hír, hogy nem minden kullancs fertőzött.</p>
Ne becsüljük le a kullancsveszélyt!
ÚJ SZÓ–ÖSSZEFOGLALÓ
Betegséget a fertőzött állat csípésével kaphatunk, ha nem tesszük meg a kellő óvintézkedéseket. Megfelelő öltözködéssel, kullancsirtók használatával lehet ellene védekezni.
Nagy a vírus előfordulási aránya Puhó és Vágbeszterce környékén, valamint Szlovákia déli járásainak lomblevelű és vegyes erdőiben. Ha erdei túrára megyünk, testünk minél nagyobb része fedve legyen, s amikor hazaérkeztünk, alaposan vizsgáljuk át a bőrünket. Ha a fertőzött kullancs 24 óráig a bőrben van, akkor biztos, hogy át is adja a kórokozót! Rendkívül fontos, hogy a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancsot mihamarabb eltávolítsuk.
Ismerjük meg!
A kullancs 1-4 mm közötti nagyságú rovar, és mivel szeme nincsen (legalábbis az emberre veszélyes fajoknak), ezért a hőkibocsátást, a szén-monoxid kibocsátást és a szagokat követve találnak rá „áldozatukra”. Többségében a nedves, nyirkos aljnövényzetben szeretnek élni. Ritkábbak azok a fajok, amelyek a fáról (általában max. 1,5 méter magasból) pottyannak le. Éppen ezért fényes, napos, száraz helyen nem kell tartani a fűről a gyermekre átmászó kullancstól.
Úgy támad, hogy először végigmászik az áldozatán, megkeresi a megfelelő behatolási pontot, majd 4-6 órán át először a nyiroknedvet szívja és csak ezután kezdi el a vért szívni. Általában ott támad, ahol puhább a bőr, leggyakrabban a testhajlatokban, a nyakon, a hónaljban, az ágyékban stb. A kullancs a vérszíváskor véralvadásgátló, érzéstelenítő és értágító hatású anyagokat tartalmazó nyálat juttat a sebbe. A kórokozók a nyállal, valamint a vér sebbe történő visszaöblítésekor juthatnak be az emberbe.
Sajnos nem lehet egyértelmű bőrtüneteket meghatározni egy teljesen általános kullancscsípés megállapításához. A kullancscsípés többnyire teljesen fájdalommentes, nem viszket, így tünetmentes, napokig észrevétlen maradhat.
Nagy a fertőzésveszély
A mi éghajlatunkon a kullancs különféle fertőzéseket terjeszt, amelyek közül néhány veszélyes az emberre. Ezek közül a legsúlyosabb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás.
A Lyme-kórt baktérium okozza, nincs ellene védőoltás. Tünetei, amelyek 2-30 napon belül jelentkezhetnek, a vándorló és növekvő bőrpír a csípés helyén; szívpanasz, zsibbadás, ideggyulladás a fertőzés következtében. Az időben felállított diagnózis, és a megkezdett megfelelő dózisú antibiotikum terápia gyógyulást hozhat. Nem diagnosztizált, kezeletlen esetekben több hónap múlva idegrendszeri zavarok, sokízületi gyulladás lép fel.
Az agyvelő- és agyhártyagyulladást vírus okozza, így van ellene védőoltás. Fertőződhetünk még a beteg állat (kecske, juh, szarvasmarha) nem megfelelően hőkezelt tejének elfogyasztásakor, de belélegezhetjük a kullancsok elporladt maradványait is (ezt porfertőzésnek nevezzük). A betegséget okozó vírus így jut be a szervezetünkbe. A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés. Tünetei, amelyek 3-21 nap lappangási idő után jelentkezhetnek, influenzaszerű tünetek (de ezek elmaradhatnak). Az átmeneti tünetmentes időszak után az alábbi tünetek jelentkeznek: hirtelen magas láz, fejfájás, szédülés, hányás.
Oltani idejében kell
A vírusos agyhártyagyulladás elleni védőoltást legjobb télen elkezdeni, hogy tavaszra kialakuljon a védelem. A három adagból álló vakcinából két adagot mindenképpen be kell venni. Elsősorban azoknak ajánlott, akik munkájuk miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ide tartoznak az élő vírussal dolgozó laboratóriumi dolgozók, az erdő- és- vízgazdálkodási, a mezőgazdasági dolgozók, a földmérők, a geológusok, az üdülőközpontok dolgozói, a katonák, a vasúti alkalmazottak, az útkarbantartók stb. Az első adagot 1-3 hónap múlva kell követnie a másodiknak, a harmadik pedig 5-12 hónap múlva következik. A vakcina 3 évig védettséget biztosít. A biztosítók a vakcinát teljes mértékben a veszélyeztetett csoportoknak térítik meg, egyébként fizetni kell érte. A fertőzött személyek körülbelül 6 százalékánál tartós következményei maradnak a fertőzésnek, mint bénulás, krónikus fejfájás, összpontosítási zavar, kisebb teljesítmény, depresszió. Izomsorvadás és hallászavar is kialakulhat. 1-2 százalékban a fertőzés halálos. (ki)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.