Az örökség részét képezi minden, ami az örökhagyó után maradt: pénz, biztosítás, személyes tárgyak, ingatlan, autó, értékpapírok, kölcsönök, adósságok stb.1. Pénza bankszámlá(ko)nha meghal a bankszámla tulajdonosa, az ott elhelyezett pénz a hagyatéki eljárás tárgyát képezi.
MI TARTOZIK A HAGYATÉKBA
Az örökség részét képezi minden, ami az örökhagyó után maradt: pénz, biztosítás, személyes tárgyak, ingatlan, autó, értékpapírok, kölcsönök, adósságok stb.
1. Pénz
a bankszámlá(ko)n
ha meghal a bankszámla tulajdonosa, az ott elhelyezett pénz a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Ez érvényes a lakás-takarékpénztárban lévő megtakarításra is. Ha az elhunyt házastársa nem volt a bankszámla társtulajdonosa, a bank leblokkolja a számlát, amint tudomást szerez a tulajdonos haláláról (például a jegyző kér infomrációkat az ott elhelyezett összegről.) Ha a hozzátartozóknak még előtte sikerül kivenniük az összes pénzt, feljegyzik az adatokat. Ha a számlára rendszeresen érkezett valamilyen összeg, vagy rendszeresen vontak le valamit, a számla zárolása után mindezt át kell irányítani egy másik számlára. Ha az elhunytnak volt hitele, lefagyasztják a hagyatéki eljárás befejeződéséig.
2. Biztosítás
az életbiztosításban meg lehet nevezni azt a személyt, akinek halál esetén a pénzt kifizetik. Ha a biztosított személy nem jelölt meg senkit, akkor a pénz a férjet, a gyerekeket vagy a szülőket illeti meg. Ha nincsenek ilyen hozzátartozók, akkor a biztosító annak fizet, aki az elhunyttal a halálát megelőző egy évben egy háztartásban élt, gondoskodott róla vagy az elhunyt tartotta el őt. Ha ilyen személy sem létezik, akkor jöhet szóba egyéb rokon.
3. Megtakarítás a II. és
a III. nyugdíjpillérben
ha a pénztártag vagy a nyugdíjazott személy elhunyt, és nincs olyan személy, akinek özvegyi vagy árvasági nyugdíjat folyósítsanak, a megtakarított pénzt annak a természetes vagy jogi személynek fizetik ki, akit az elhunyt személy a szerződésben megjelölt. Ha ilyen nem létezik, a házastárs örököl, ha az sincs, a pénzt a gyerekek kapják. Ha nincsenek gyerekei, a szülők örökölnek. Ha már nem élnek, azok a személyek jogosultak a pénzre, akikkel az elhunyt halála előtt egy évvel egy háztartásban élt, gondoskodtak róla, vagy az elhunyt tartotta el őket. Ha ilyen személyek sem léteznek, a megtakarítás a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Ami a III. pillért illeti, a megtakarított összeg azé lesz, akit az elhunyt a szerződésben feltüntetett. Ha ilyen nincs, a pénzt a hagyatéki eljárás során osztják szét az örökösök között.
4. Társadalombiztosítás
ha az elhunyt személy teljesítette a feltételeket valamilyen szociális támogatás kifizetésére, és még halála előtt benyújtotta igényét a Szociális Biztosítóba, a halála napjáig járó támogatást a házastársa, a gyerekei vagy a szülei kapják. Ha közeli hozzátartozói nincsenek, az összegről a hagyatéki tárgyalás során döntenek.
5. Vállalkozás
ha az elhunyt személy vállalkozott, általában valamelyik hozzátartozó el szokta vállalni, hogy ideiglenesen legalább annyira törődik a vállalkozással, hogy megakadályozza az esetleges adósságok felhalmozását. Ennek a személynek fél évig nincs szüksége saját vállalkozási engedélyre. A járási hivatal vállalkozói részlegén a halál napjától számított egy hónapon belül közölni kell, valaki folytatja-e a vállalkozást. Ha az örökösödési eljárás során kiderül, senki nem akarja folytatni, az engedélyt bevonják. A felhalmozott adósság is a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Az örökösnek a halál napjától számított három hónapon belül adóbevallást kell készítenie – a határidő meghosszabbítható.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.