Körültekintően válasszunk külföldi munkaadót

Nyáron nemcsak a munkanélküliek és a diákok, hanem a pedagógusok is úgy próbálnak plusz bevételre szert tenni, hogy elmennek külföldre gyümölcsöt, zöldséget betakarítani. Sokan bármilyen munkát elvállalnak. Tapasztalatok nélkül és ha az adott országban nem ismerünk senkit, érdemes munkaközvetítő ügynökséghez fordulni. A megfelelő ügynökség kiválasztásakor azonban nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön, és a kiutazás után döbbenjen rá, hogy a megállapodás ellenére nincs se munka, se pénz. Ezért még mielőtt személyesen elmegy a kiválasztott ügynökségbe, érdemes utánajárni, van-e megfelelő engedélye – ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Emellett kérjen referenciákat ismerőseitől vagy olyan személyektől, akik már igénybe vették az ügynökség szolgáltatásait! Mibe kerül a munkaközvetítésAki önerőből talál munkát, saját magának kell mindent megszerveznie, lefoglalnia, intézkednie, ezzel szemben az ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett – de nem ingyen. Előre érdemes tájékozódni az illetékekről és arról, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat kínálnak érte, így mindenki mérlegelheti, nem éri-e meg jobban önerőből intézkedni vagy egy másik ügynökséget választani. A szociális ügyi minisztérium rendelete alapján a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetés legfeljebb 20%-át számlázhatják, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30%-a is lehet. A hatályos törvényből eredően az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs illetéket. Kivel kössön szerződéstUgyanakkor gyakran szereznek ügyfeleiknek szállást vagy elszállítják őket a munkavégzés helyére, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítenek a hivatalos ügyintézés, bankszámla nyitásakor stb., amiért már kérhetnek illetéket. A félreértések elkerülése végett előre kell érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról és főleg arról, mennyibe kerülnek! Azt sem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget, a külföldi szállásért és az étkeztetésért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják a fizetésből, lesznek-e szabadnapjai, ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki ad munkaruhát, védőfelszerelést stb.Noha az ügynökségek hivatalosan nem kérhetnek illetéket a regisztrációért, kezelési költség címén mégis kicsalhatnak pénzt az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy találnak számára munkát. Ha kap munkát, két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés. Mikor kell szakképesítésGyakran felmerülő kérdés: a külföldi idénymunkásoknak kell-e beszélniük az adott ország nyelvét? A legtöbb helyen nem feltétel, de előny, ha legalább angolul tud valaki, mert a mindennapi életben, a bevásárlás, az orvosi ellátás, ügyintézés során sincs másokra utalva, és munkát is bővebb kínálatból választhat. Nincs szüksége szakképesítésre, sem tapasztalatokra annak, aki megelégszik a farmon végzendő munkával, a gyümölcs és zöldség betakarításával, takarítással, raktári vagy gyári munkával. Ha viszont az egészségügyben ápolóként vagy gondozóként szeretne dolgozni, feltétel lehet a szakképzés és a megfelelő gyakorlat.Ha a munkaközvetítő ügynökség nem tartja be a megállapodást, vagy fennáll a törvénysértés gyanúja, megbírságolhatják. Az elégedetlen ügyfelek a szociális, munka- és családügyi hivatalban emelhetnek panaszt. (sza)