Ki fizeti a szerelőt?

ÖSSZEFOGLALÓ

A rövid távú bérbeadásról szóló törvény szabályozza a bérbeadók és a bérlők jogait.

Kinek kell megjavítatnia, ha elromlik valami a bérbe adott lakásban, és ki köteles állni az ezzel összefüggő költségeket?

A bérbeadó köteles olyan állapotban rendelkezésre bocsátani a bérbe adott ingatlant, hogy azt a rendeltetésének megfelelően lehessen használni. Ha a bérleti szerződésben nem állapodnak meg másképpen, a lakás karbantartásával és az apró javításokkal összefüggő költségeket az állja, aki a lakást használja, vagyis a bérlő. Azt, hogy mi számít apró javításnak, a 87/1995-ös kormányrendelet és melléklete részletezi. Eszerint például ha csöpög a csap, eldugul a vécé, a lefolyó, lepotyog a vakolat, elromlik a szekrényajtó, ki kell cserélni a villanykörtét, légteleníteni kell a radiátort, elszakad a redőny stb., a bérlő nyugodtan hozzányúlhat, nem kell a tulajdonos engedélyére várni. A kormányrendelet szerint a tűzhelyet, sütőt, mosógépet és egyéb berendezéseket is meg lehet javíttatni, ám általános szabály: a bérlő saját szakállára csak olyasmit vállaljon el, aminek a költsége nem haladja meg a 6,64 eurót. Ha a javítás ennél többe kerül, s a bérlő a tulajdonos előzetes beleegyezése nélkül megjavíttatja, a bérbeadó nem köteles ezt utólag jóváhagyni, kifizetni.

Ha olyan mértékben megrongálódik a lakás vagy valamelyik berendezése, hogy ott képtelenség tovább lakni, illetve a bérlő nem tudja teljes mértékben érvényesíteni jogait, a bérlőnek erről azonnal tájékoztatnia kell a tulajdonost – például csőtörés volt, beázott a fal stb. Ha a bérbeadó nem távolítja el a hiányosságokat, a bérlő is hívhat szerelőt, s a költségeket hat hónapon belül be kell hajtani a tulajdonoson, utána már nem követelheti. Ugyanakkor a bérbeadó is jogosan kérheti, hogy a kisebb javításokat a bérlő automatikusan végezze el. Például télen a havat is takarítsa el a ház előtt.

Ami az építészeti átalakításokat illeti, a bérlő kizárólag a bérbeadó engedélyével végezheti. Vagyis saját szakállára a bérelt lakásban senki ne újítsa fel a fürdőszobát, vécét, ne cserélje ki az ablakokat stb.! Ha a lakás tulajdonosa úgy dönt, felújítja az ingatlant, abba a bérlőnek is bele kell egyeznie, viszont azt csak nagyon komoly okból utasíthatja el.

Ha a tulajdonos felmondja a bérleti szerződést, milyen gyorsan kell elhagyni a lakást?

Ha a bérbeadó személy hirtelen bejelenti, szüksége van a lakásra, a bérleti szerződés felmondását érdemes írásban kérni. Az írásos felmondásnak tartalmaznia kell a pontos okot, hogy utólag ne lehessen módosítani, félremagyarázni a dolgot. A felmondási időt a bérleti szerződés szabályozhatja, legalább három hónap szokott lenni, de nem lehet rövidebb egy hónapnál – kivételes, rendkívüli esetekben lehet csak 2 hétre rövidíteni. A felmondási idő egy nappal azután kezdődik, hogy a tulajdonos közölte, távozni kell az ingatlanból. Ha a felmondás oka az, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő bérlő nem fizeti rendesen a lakbért, ám a védelmi idő lejárta előtt kifizeti tartozását, esetleg írásban megállapodnak a törlesztés módjában, megszűnik a felmondás oka, vagyis a bérlőnek nem kell kiköltöznie. Ha valaki nem akar távozni a bérelt lakásból, a bérleti szerződés felmondását a kézhez vételétől számított 3 hónapon belül megtámadhatja a bíróságon. Ez esetben meg kell várni a bírósági döntést, addig biztosan nem kell kiköltözni az ingatlanból.

Milyen gyorsan kell kiüríteni a lakást?

A bérlő a saját költségén köteles kiüríteni az ingatlant, s megfelelő állapotban kell átadnia a tulajdonosnak. Ha a bérlő a bérleti szerződés lejárta után legkésőbb 10 napon belül nem hagyja el és nem üríti ki a lakást, a bérbeadó a saját kinnlevőségei biztosítása céljából visszatarthatja a bérlő ingó vagyonát – kivéve azokat a dolgokat, melyekre a végrehajtó is igényt tarthat. Vagyis ha a bérlő tartozik a lakás tulajdonosának, s a megadott időn belül nem költözik el, az ott maradt holmikat a bérbeadó értékesítheti, hogy azokból fedezze az esetleges károkat. (sza)