Hivatali teendők elbocsátás esetén

A jelenlegi válsághelyzetre több munkáltató is úgy reagált, hogy csökkentette az alkalmazottak számát. A munkaviszony megszűnését egyesek tragédiaként élik meg, a felmondás sokkhatásként érheti őket, így hajlamosak elfeledkezni bizonyos hivatali teendőkről, illetve meglepetésükben elfogadják a munkaadó által felkínált megállapodást. Mielőtt bármit is aláírunk, figyelmesen olvassuk el, szükség esetén ne féljünk kikérni egy jogász véleményét! Ragaszkodjunk a felmondási időhöz, a végkielégítéshez, valamint a megmaradt szabadnapok kimerítéséhez vagy kifizetéséhez! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkaadónak ki kell állítania egy dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére kidolgozhat róla véleményt és ajánlást az esetleges új munkaadó számára.

Betegszabadság

A felmondólevél kézhezvételétől számított következő hónap első napjával elkezdődik a felmondási idő, ami 1–3 hónap lehet. Van, aki ez alatt máris képes új állást találni, de a mostani helyzetben ez nem valószínű. Az „időt lehet húzni” úgy, hogy az elbocsátott személy a felmondási idő alatt „megbetegedik”, és hirtelen felmondási védelem alá kerül. A Szociális Biztosító az utóbbi időben szigorúan ellenőrzi a betegszabadságon levőket, gyorsan kiszűrik azokat, akiknek jogtalanul folyósítanak táppénzt. Hosszabb távon így nem biztos, hogy kifizetődő a betegállomány, hacsak nem tényleges egészségügyi problémáról van szó. Itt van például Mária esete. A munkaadója felmondott neki, és pár napra rá kórházi kezelésre szorult, felmondási védelem alá került, hónapokig volt betegszabadságon. A Szociális Biztosító maximum egy évig folyósíthatja a táppénzt, utána fizetetlen betegszabadságra lehet menni. Anyagilag ez Mária számára nem volt kifizetődő, ezért 13 hónap után befejezte a betegszabadságot, a munkaviszonya is megszűnt. Munkát nem talált, fél évig munkanélküli-segélyen élt. Próbálta elintézni a korengedményes nyugdíjat. A betegállományban töltött egy évet is figyelembe vették a nyugdíj kiszámításakor, és az ekkor folyósított táppénz kevesebb volt a korábbi fizetésénél, ami negatív hatással volt a kiszámított nyugdíj összegére – a korengedményes nyugdíjat nem hagyták jóvá, mert járandósága nem érte el a törvény által előírt minimális összeget.

Munkaügyi hivatal

A munkaviszony megszűnése után nem kötelező, de tanácsos jelentkezni a munkaügyi hivatalban, anyagilag megéri. A következő iratokra van szükség: személyazonossági igazolvány és egy igazolás a régi munkaadótól, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Szokták kérni a végzettségről szóló okmányt is, valamint egy jövedelemigazolást, bár ez utólag is leadható. Aki nem megy el a hivatalba, az önkéntes munkanélkülinek számít, és a kötelező egészségbiztosítást saját magának kell fizetnie. Ha regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, amíg szerepel a nyilvántartásban, az egészségügyi biztosítását az állam téríti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül jelentkezik, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beírják a jegyzékbe. Aki egy hétnél később megy el, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára, és az egészségbiztosításában hézag keletkezik. Mivel nálunk mindenkinek a születésétől fogva kötelezően rendelkeznie kell egészségbiztosítással, az elmaradt – akár csak egy-két napi – biztosítási díjat utólag is behajtják, az esetleges büntetőkamatokkal együtt.

Szociális biztosítás

A társadalombiztosítás nem kötelező. Aki méltóságán alulinak érzi, hogy jelentkezzen a munkaügyi hivatalban, és inkább önkéntes munkanélküli lesz, a Szociális Biztosítóval szemben nincs kötelezettsége, nem kell társadalombiztosítást kötnie, de később ezt az időszakot nem veszik figyelembe a nyugdíjkérelme elbírálásakor. Köthető önkéntes biztosítás.

Munkanélküli-segély

A munkanélküli-segélyt nem kezdik el automatikusan folyósítani, miután valaki bejelentkezik a munkaügyi hivatalban, külön kell kérni a Szociális Biztosítótól. A támogatásra az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. Hat hónapig folyósíthatják. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, és akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. A gyermekgondozási szabadságról visszatért és azonnal elbocsátott anyukának akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben legalább 2 évig volt biztosítása. A segély pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. 2020 első felében a napi kivetési alap maximális összege 66,6083 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 1032,50 euró lehet, egy 30 napot számláló hónapban pedig 999,20 euró.

1 plusz 1 hónap

A koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatt április elején a parlament ideiglenesen egy hónappal meghosszabbította a munkanélküli segélyben részesülők támogatásának időszakát. Eszerint, ha valaki a 6 hónap elteltével nem talál munkát, 6 helyett 7 hónapig kap ellátást. Időközben ismét változtattak a segély kifizetésének a feltételein: további egy hónappal hosszabbították meg a segélyre való jogosultság időszakát. Akárcsak az első hosszabbítás, a második is automatikus, nem kell külön kérni: aki jogosult munkanélküli segélyre, és jogosult volt az első hosszabbításra, az automatikusan jogosult a másodikra is, vagyis az eredeti 6 hónap helyett 8 hónapig folyósítják számára a segélyt.

Nyugdíjasok

Aki nyugdíjasként veszíti el az állását, nem kell felvennie a kapcsolatot a munkaügyi hivatallal, érdemes viszont felkeresnie a Szociális Biztosítót, és kérheti a nyugdíja átszámítását. Ilyen nyugdíjátszámolást évente csak egyszer lehet igényelni, és ha valaki elfelejti, nem baj, mert az SP minden év elején saját magától is, automatikusan átszámolja a dolgozó nyugdíjasok járandóságát.