Gyakori kérdések és válaszok

A védőoltás autizmust okozhat?

A Lancet magazinban 1998-ban megjelent egy tanulmány arról, hogy az MMR vakcina mellékhatásaként a gyermekeknél autizmus alakulhat is. Andrew Wakefield 12 munkatársával próbálta bizonyítani, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Később kiderült, hogy a szerzők nemcsak kétes eljárásokat alkalmaztak, hanem valószínűleg bizonyos kutatások eredményeit is meghamísították. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. A magazin 2010-ben visszavonta a tanulmányt. A cikk megjelenését követő években más kutatók is foglalkoztak a kérdéssel, és csak azt sikerült bizonyítani, hogy az autista gyerekek szervezetében a kanyaróval szemben több ellenanyag van, de az nem azt jelenti, hogy a kanyaró vagy a vele szembeni vakcina autizmust okoz. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat alapos elemzést követően 2011-ben szerkesztőségi állásfoglalásban tudományos csalásnak minősítette Wakefield eredményeit, őt 2010- ben kizárták az angol orvosi jegyzékből, nem praktizálhat.

A vakcinák miért tartalmaznak alumíniumot? Az alumínium okozhat autizmust?

Különféle alumíniumsókat adnak az oltóanyagokhoz, az alumínium ugyanis gyorsabb immunválaszra készteti a szervezetünket. Egy kutatócsoport szerint az alumínium károsítja az idegrendszert és az agyat, ami autizmus, időskori demencia és az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. Komoly kutatások ezt sem támasztották alá.

Miért van a vakcinákban higany?

Higanytartalmú konzerváló anyagot, ún. thiomersalt 2001 óta nem tesznek a vakcinákba. Ennek ellenére nőtt az autisták száma, úgyhogy feltehetően nem létezik ok-okozati összefüggés az oltóanyagok higanytartalma és az autizmus kialakulása között. Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy jelenleg a korábbiaknál hatékonyabb módszerekkel képesek felállítani a diagnózist, és amit korábban csak furcsa viselkedésnek minősítettek, azt most pontosabban be tudják határolni, gyorsabban felismerik a súlyosabb problémákat. Ugyanakkor a kutatások során bebizonyosodott, hogy a thiomersalnak van mellékhatása: allergiát idézhet elő, de az autizmussal és a beszédzavarral való összefüggés nem bizonyítható.

Állítólag több gyermek meghalt védőoltás miatt. Igaz ez?

Egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szegény és veszélyeztetett országokban – főleg Afrikában – a DTP-vakcina veszélyes lehet a gyermekek számára. Nálunk ezt a hexavakcina tartalmazza. Azoknál a gyermekeknél, akiknek korábban rosszul adtak be valamilyen másik oltóanyagot (pl. a tuberkulózis vagy a kanyaró ellen), a DTP beadása után magasabb volt a halálozási arány. Állítólag rossz volt az oltások sorrendje. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai azonban ezt nem támasztották alá.

Az oltás tönkreteszi a természetes immunrendszert?

Az immunrendszer két részből áll. Van egy régebbi, velünk született védőrendszer, amely a különböző hatásokra egyformán reagál. Életünk során kialakul egy másik védőrendszer is, amely „tanul”: folyamatosan ismerkedik a környezettel, különböző hatások érik, reagál rájuk, s később „visszaemlékezik” a korábban „megtanultakra”. A szükséges információkat elraktározhatja egy betegség átvészelése után, de a védőoltás hatására is. A természetes úton szerzett védőképesség erősebb az oltásnál, ugyanakkor bizonyos fertőzések rendkívül veszélyesek lehetnek, és kérdéses, hogy annak érdekében, hogy bizonyos betegségekkel szemben a védettség ne mesterséges, hanem természetes úton alakuljon ki, érdemes-e kockáztatni az esetleges szövődmények kialakulását, melyeknek maradandó következményei is lehetnek.

Ha az én gyerekem nincs beoltva, viszont a többi igen, akkor megfertőződhet?

Sok szülő, akik elutasítják a védőoltást, abban bíznak, hogy gyermeküket ún. kollektív védőrendszer fogja védeni. Mivel a többieket beoltották, a betegségek nem terjedhetnek, nincs kitől elkapni a kórt. Eltekintve a dolog erkölcsi oldalától, ez a fajta „élősködés” kifizetődő lehet, de csak addig, amíg nem nő jelentősen a beoltatlan gyermekek száma. Ugyanakkor vannak, akik egészségi okokból nem kaphatnak meg bizonyos vakcinákat, s rájuk az „élősködők” veszélyt jelenthetnek.