Csak a körzeti orvos írhat ki betegállományba

SÁNDOR RENÁTA

Betegállományba nem írhat ki bármelyik orvos. Kizárólag a háziorvos,(közhasználatúbb nevén a körzeti vagy üzemi orvos) esetleg a nőgyógyász. Ha szakorvosi ellátásban részesülünk, betegállományba akkor is csak a körzeti orvos írhat ki, a szakorvosi lelet, és annak ajánlása alapján.

A törvények értelmében a táppénzt fizető Szociális Biztosító csakis a körzeti orvostól küldött dokumentumok alapján fizeti a táppénzt, más orvos tehát nem írhatja ki a pácienst betegállományba.

Sürgősségi ellátás

Nem írhat ki tehát a sürgősségi ügyeleten felkeresett orvos sem. Ha sürgősségi ellátásra szorulunk, és ő betegszabadságot javasol, fel kell keresnünk a körzeti orvost. A sürgősségi ellátást végző orvos megvizsgál, gyógyszert is felírhat, de betegszabadság kiírására ő nem jogosult. Ugyanúgy a szakorvos sem, viszont szakorvosi ellátás után, az ő ajánlására a körzeti orvos természetesen köteles kiírni a pácienst betegállományba.

Abban az esetben azonban, ha hosszabb kórházi kezelésre szorulunk, műtét után vagyunk, a betegszabadságról szóló papírt a kórházi kezelőorvos is kiírhatja.

Orvosi igazolás

Orvosi igazolás nélkül a munkaadó sem fizeti ki a bérpótlékot, illetve a Szociális Biztosító sem a táppénzt. Ügyeljünk tehát arra, hogy a körzeti orvos által kiállított nyomtatványt a munkaadónak (egyéni vállalkozók egyenesen a Szociális Biztosítónak) legkésőbb három napon belül eljuttassuk. Fontos az is, hogy ne felejtsük el aláírni a nyomtatványt, annak mindđ a négy részét, enélkül ugyanis az érvénytelen, tehát sem a munkáltató, sem a Szociális Biztosító nem fizet.

Szankciók

A nyomtatványon fel kell tüntetni a címet, ahol a betegségünk idején tartózkodni fogunk. Természetesen nem kell az állandó lakhelyünkön lenni, viszont a címet, ahol a Szociális Biztosító munkatársai ellenőrizni tudnak, meg kell adni.

Jó tudni, hogy a biztosító munkatársai nemcsak a hivatalos munkaidőben ellenőrizhetnek, hanem bármikor, este és hétvégén is. Ha nem találnak a megadott címen, illetve ha például azon kapnak, hogy otthoni munkát végzünk fekvés helyett, az az orvos által előírt, úgymond be nem tartásnak minősül, és szankció jár érte – a biztosító ettől a dátumtól nem folyósítja a a táppénzt.

Visszaélnek a táppénzzel

A Szociális Biztosító szerint sokan visszaélnek a táppénzzel, annak ellenére, hogy tavaly januártól jócskán szigorodott a szociális biztosításról szóló törvény néhány pontja. Például 42 napról 7 napra csökkent az ún. védelmi idő.

Ez az az időszak, amikor a munkaviszony megszűnése után a betegbiztosítást addig fizető személy még táppénzre jogosult. Ha ez alatt a hét naptári nap alatt megbetegszik és orvoshoz megy, még jogosult a táppénzre. Sok elbocsátott munkavállaló úgy próbál segíteni magán, hogy munkaviszonya megszűnése, vagyis a betegbiztosítási járulék fizetésének megszűnte után betegszabadságot „tervez”. S bár mindössze hét napja van arra, hogy orvoshoz forduljon, ez elegendő arra, hogy az elbocsátott a munkanélküliség elől betegállományba meneküljön.

A Szociális Biztosító szerint sokan kihasználják ezt a lehetőséget, illetve nagyon sokan közvetlenül munkaviszonyuk megszűnte előtt mennek betegállományba, hiszen így is jogosultak a táppénzre. Aki munkaviszonya megszűnte után, de még a védelmi időszak alatt vonul betegállományba, nem köteles bejelentkezni a munkahivatalban, ezt megteheti a betegállomány leteltekor. Nem kötelező ugyan bejelentkezni, de érdemes, hiszen a munkanélküli személy után az állam fizeti az egészségbiztosítási járulékot, viszont ha nem regisztráltatjuk magunkat a munkahivatalban, akkor saját magunknak kell fizetnünk, ami nem kis összeg, csaknem ötven euró havonta.

A betegállomány letelte után – ha az érintett személy teljesíti az egyéb törvényi feltételeket – teljes idejű munkanélküli-segélyre jogosult, tehát maximum 6 hónapig segélyt kaphat, illetve ha határozott idejű munkaszerződése volt, akkor csak négy hónapig jár a munkanélküli segély.

Táppénz

A táppénz legfeljebb 52 hétig jár, összege a napi kivetési alap, egyszerűbben szólva a napi nettó bér fele, és a hónap minden napjára, így szombatra, vasárnapra és az ünnepnapokra is jár. Az 52. hét letelte után a betegnek munkába kell állnia, vagy munkanélküliként nyilvántartásba vetetheti magát, esetleg kérvényezheti a rokkantsági nyugdíjat, ez utóbbit azonban nem biztos, hogy megkapja.

Az 52 hét nem „egyhuzamban” számítódik, hanem összeadódik. Azaz, ha valaki a munkaviszonya alatt például két hónapig beteg volt, majd munkába állt, s egy hónap múlva újra megbetegedett, a beszámítandó hetek folytatódnak, azaz a harmadik havi betegszabadságot kezdi meg. Legalább 26 hétnek kell eltelnie a két betegszabadság között, hogy a következő betegszabadság már ne számítson bele az 52 hétbe. Tehát ha például 50 hétig betegek vagyunk, majd munkába állunk, és a következő betegszabadság előtt legalább 26 hetet, vagyis fél évet dolgozunk, akkor ez az „új” táppénzes időszak ismételten eltarthat 52 hétig.