Illusztráció
Az örökölt ingatlan eladásáról és a jövedelemadóról
Ha örökölt házat szeretnénk eladni, vajon kell-e jövedelemadót fizetnünk? Vagy van mód kikerülni az adófizetést? A kérdést – olvasói levére reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszolja meg.
Nagymamám után 2020-ban egy árvíz után épült családi házat örököltem a hozzátartozó telekkel és kerttel együtt, amelyet eredetileg nem akartam eladni, de most kénytelen leszek, mert a fiamat felvették egy külföldi egyetemre, ahol drága a tandíj. A vevőm azt állítja, hogy a vételár után jövedelemadót és egészségügyi járulékot is kell majd fizetnem, mert még nem telt el öt év az öröklés óta. Ellentétes információkat kaptam a témával kapcsolatban, ezért szeretném, ha foglalkoznának a kérdéssel.
Olvasónk leveléből kiindulva megállapítható, hogy az örökölt ingatlan eladásával kapcsolatban nem kell sem jövedelemadót, sem egészségügyi járulékot fizetnie. Általánosságban ugyan igaz, hogy a Tt. 595/2003 sz. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szjat.) alapján az örökölt ingatlan eladásából származó jövedelem adóztatható, de az említett jogszabály, mint minden törvény, ismer kivételeket.
Ilyen kivétel van megfogalmazva a Szjat. § 9/1 b) pontjában, mely szerint adómentességet élvez az örökölt ingatlan eladásából származó jövedelem, ha egyenes ági örökösök vagy a túlélő házastárs örökölt. Olvasónk a nagymamájától örökölt, tehát egyenes ági örökös. Van azonban még egy feltétel, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy az örökölt ingatlan eladásából származó jövedelem adómentes legyen: az örökhagyó (esetünkben a nagymama) halála előtt legkevesebb öt évig a családi ház tulajdonosa kellett, hogy legyen. Az ötéves tulajdonlás tehát nem az örökösre vonatkozik, hanem az örökhagyóra. Adott esetben ez a feltétel is teljesülhetett, hiszen a szóban forgó családi ház az „árvíz után épült”, az örökhagyó valószínűleg már azóta tulajdonosa volt. Tudni kell még, hogy az egészségügyi járulék az adózási kötelezettséghez kötődik, ezért, mivel olvasónk örökölt ingatlaneladása adómentes, értelemszerűen, egészségügyi járulékot sem köteles fizetni.
Más a helyzet az oldalági örökösök (testvérek, nagybácsik), ill. egyéb örökösök (pl. együtt élő személyek) esetében, bár a Szjat. § 9/1 a) pontja velük kapcsolatban is tartalmaz adómentességi kivételt az örökölt ingatlan eladásából származó jövedelemre. Az ilyen örökösök esetében az adómentességhez öt évnek kell eltelnie az örökség (az eladni kívánt ingatlan) megszerzésének napjától. A Polgári Törvénykönyv szerint az örökséget az örökhagyó halálával (nem a közjegyző által kiadott határozattal) szerezzük meg, tehát az öt évet ilyen esetben az örökhagyó halála napjától kell számítani. Ha az oldalági vagy egyéb nem egyenes ági örökös az örökölt ingatlant az örökhagyó halála után nem több, mint öt év után adná el, személyi jövedelemadót és egészségügyi járulékot is kéne fizetnie. Jelenleg a személyi jövedelemadó mértéke 19%, míg az egészségügyi járuléké 14%. Hozzá kell még tenni, hogy amennyiben az oldalági vagy egyéb nem egyenes ági örökös az örökhagyó halála után kevesebb, mint öt évvel eladja az örökölt ingatlant, a hagyatéki határozatban meghatározott ingatlan értéke adózás szempontjából „kiadásnak” számít, tehát csak a hagyatéki döntésben meghatározott örökölt ingatlan értéke és az esetleges magasabb vételár közötti különbségből kell jövedelemadót fizetni.
A leírtakat összegezve kijelenthető, hogy az egyenesági örökösök és a feleség általában mentesülnek az örökölt ingatlan eladásából származó jövedelemadó fizetése alól, míg az oldalági vagy egyéb nem egyenes ági örökös csupán az örökhagyó halála után öt évvel válik adómentessé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.