Az elbocsátás szabályai

A kommunizmus alatt a legtöbb ember egész életében egy munkaadónál dolgozott. Napjainkban alig találunk olyat, akinek legalább egyszer nem szűnt meg a munkahelye, vagy legalább nem állt fenn ennek a veszélye. Összeállítá-sunkban a munkaviszony megszűnésével foglalkozunk.

Az alkalmazott bármikor és bármilyen okból, a konkrét ok feltüntetése nélkül is felmondhat, a munkaadó azonban csak a törvény által meghatározott esetekben bocsáthatja el alkalmazottját. Szándékát előre közölnie kell az alkalmazottakkal, illetve az alkalmazottak képviselőivel, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen. Megfelelő indok, ha a vállalat megszünteti vagy más városba helyezi a munkahelyet, a céget átszervezik, fölösleges munkaerőről van szó, az alkalmazott egészségi állapota miatt képtelen elvégezni addigi munkáját, az alkalmazott saját hibájából nem képes teljesíteni kötelezettségeit, rosszul végzi munkáját, fegyelmi vétséget követett el.

Ha a munkaadó nem fizet

Munkahelyek megszüntetése és átszervezés esetén sem lehet csak úgy elküldeni az alkalmazottat, a cégnek ilyenkor is be kellene tartania bizonyos törvényes feltételeket, például – ha van rá lehetőség – másik beosztást kell felkínálnia, végkielégítést kell fizetnie stb. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) szerint az emberek nem tudatosítják, hogy a munkaadót be lehet perelni. Előfordul, hogy az elbocsátott nemcsak végkielégítést nem kap, hanem az utolsó néhány havi fizetését sem fizetik ki. „Az alkalmazottak általában nem tudják, hogyan hajtsák be az őket megillető bérüket a munkaadótól. Nem feltétlenül csak egyhavi késésről lehet szó, lehet az korábbi bérpótlék, útiköltség térítése, táppénz. A munkaadót ajánlott levélben kell figyelmeztetni a késésre. Ha erre nem reagál, ismét ajánlott levélben kell tájékoztatni, hogy bepereljük őt. Amennyiben erre sem érkezik válasz, akkor a munkaadót fel kell jelenteni a jogos bér és végkielégítés visszatartása címén. Ezzel egy időben az adós lakhelye vagy székhelye szerint illetékes járásbíróságon javaslatot kell tenni fizetési meghagyás kibocsátására” – magyarázta Slavěna Vorobelová, a NIP szóvivője.

Bizonyítékok

Mivel a munkavállaló kezdeményezi az elmaradt munkabér kifizetését, neki kell bizonyítania, hogy a munkáltató nem fizetett. Ha a bért számlára fizették, akkor az igazolásként megfelelnek a bankszámlakivonatok. Készpénzben történő fizetés esetén tanúkkal kell igazolni az elmaradást. Bizonyítékként felhasználhatóak még a munkaadónak postázott felszólítások is. A fizetési meghagyás kibocsátására tett javaslatot formanyomtatványon kell benyújtani, ez megtalálható a www.justice.gov.sk honlapon. A bírósági eljárás megkezdésének feltétele a bírósági illeték kifizetése. Az illeték a vitatott összeg 6%-a, legkevesebb 16,50 euró, maximum 16 596,50 euró. Ha a beadvány megfelel a törvényes feltételeknek, a bíróság 10 napon belül kiadja a fizetési meghagyást.

„Az alkalmazottak a NIP-nél is panaszt tehetnek, csakhogy a munkaügyi felügyelőségnek nem áll jogában behajtani a tartozást. A NIP elrendelheti a megállapított törvénysértésék megszüntetését, esetleg pénzbírságot szabhat ki. A bér viszszatartása, illetve az egyéb jogos igények nem teljesítése nyomós ok lehet arra, hogy az alkalmazott azonnali hatállyal, legkésőbb 1 hónapon belül megszüntesse a munkaviszonyt, s ilyen esetben kéthavi átlagfizetésének megfelelő végkielégítést is követelhet” – tette hozzá Vorobelová.

Bármilyen okból szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadónak mindig írásban igazolnia kell a munkaviszony megszűnését, a cégnél töltött időt és a havi fizetést – ezekre az igazolásokra szükség lehet a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj kérvényezésekor is.

Teljes csőd

Ha egy cég csődbe megy, már korábban sem fizette be alkalmazottai után a járulékokat, sőt a bérek kifizetését is leállították, a munkáltató nem hajlandó együttműködni, az alkalmazottak szorult helyzetbe kerülhetnek. Fizetést nem kapnak, a munkaviszonyukat hivatalosan írásban senki nem szüntette meg, ezért a munkaügyi hivatalban is nehézségeik lehetnek, és mivel a munkaadó de facto elérhetetlen, a szükséges papírokat nem tudják kitől beszerezni. Ilyen esetben érdemes minél hamarább felvenni a kapcsolatot a munkaügyi felügyelőséggel, s az ügyet a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell vinni. Amint hivatalosan is elindul a csődeljárás, az alkalmazottak a Szociális Biztosítóban igényelhetnek garanciabiztosítási segélyt a ki nem fizetett bérekért. Ha a munkáltató nem működik együtt, azaz nem bocsátja egykori alkalmazottai rendelkezésére a segélyhez szükséges dokumentumokat, a biztosító megelőlegezheti az összeget a rászorulóknak. (sza)