A termőföld bérbeadásáról

Általánosságban elmondható, hogy a tulajdonjog egy bizonyos dolog felett való kizárólagos rendelkezésre jogosít fel. Az adott dolog tulajdonosa a dolog „ura”, tehát tulajdonával saját belátása szerint rendelkezhet. Olvasónk is mint termőföld-tulajdonos szabadon rendelkezhet tulajdonával, tehát birtokolhatja, használhatja és élvezheti annak termését, illetve dönthet eladásáról vagy bérbeadásáról. A tulajdonoson kívül más személy a földet csakis egy arra feljogosító jogalap – általában bérleti szerződés – szerint használhatja.

Ha olvasónk eddig senkivel nem állt bérleti viszonyban, nem köteles az említett társasággal leszerződnie, sőt felszólíthatja őt a földhasználat beszüntetésére. Más viszont a helyzet, ha az örökölt föld kapcsán a társaság fel tud mutatni egy jogilag érvényes bérleti szerződést, amit – ha nem is olvasónkkal, de az ő jogelődeivel – a szüleivel kötött. Tudni kell ugyanis, hogy a polgári törvénykönyv szerint a bérleti szerződés a bérbeadó halálával nem szűnik meg, mivel az elhunyt bérbeadó helyébe örököse lép, ugyanolyan feltételek mellett.

Olvasónk leveléből nem egyértelmű, de feltételezhető, hogy a társaság a szüleivel köthetett szerződést, ám később rájött, hogy a föld már más tulajdona – ez megmagyarázná az előző 3 évi (még el nem évült) bérlet kifizetését. Ha tényleg így van (amit a társaság igazolhat), akkor olvasónk földjét jelenleg is bérleti szerződés köti, egészen az abban megegyezett bérleti idő lejártáig. Ráadásul, a Tt. 504/2003 sz. a termőföldek bérletéről szóló törvény szerint, ha a társaság a bérlet letelte előtt legalább 2 hónappal egy új szerződésjavaslatot kézbesít a bérbeadónak, akkor előjoga van a bérlethosszabbításra. A bérbeadó nem köteles elfogadni a javaslatot, és tárgyalhat pl. magasabb bérleti díjról, sőt akár kiadhatja másnak, vagy művelheti maga is a földet, ám akkor is, ha elutasítja a javaslatot, mindenképp írásos választ kell adnia rá legkésőbb a bérlet lejártáig – ellenkező esetben a régi bérleti szerződés meghatározatlan időre hosszabbodik meg, 1 éves felmondási idővel. A földbérlet pedig csak minden év november 1-jével (a termés betakarítása után) mondható fel.

A témával kapcsolatban tudni kell még, hogy a földbérleti díj minimális értékét törvény szabja meg, mégpedig az adott föld bonitási értékének 1%-ában. Javasolt ezért utánajárni, hogy a kínált bérleti díj eléri-e ezt az értéket, de emellett nem kizárt a magasabb bérleti díjról való tárgyalás sem a társasággal vagy más érdeklődővel – ilyen esetben a környékbeli földek bérleti díja lehet irányadó. Végül fontos megemlíteni, hogy a termőföld megművelése nemcsak jog, hanem törvényadta kötelesség is, ezért mindenképp ajánlott bérbe adni a földet, ha olvasónk maga nem akarja vagy nem tudja művelni.