A Bírói Tanácsról

Elöljáróban leszögeznénk, hogy a Bírói Tanács megnevezést nem tartjuk pontosnak, hiszen a szószerinti fordítás alapján a Bírósági Tanács (szlovákul „Súdna rada”) kifejezést kéne használnunk, de igazából az Igazságügyi Tanács az értelmes fordítás. Ám tekintettel arra, hogy a szlovákiai magyar sajtóban a Bírói Tanács kifejezés honosodott meg, válaszunkban mi is ezt a megnevezést használjuk.

Az Alkotmány szerint a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa a bírói legitimitás alkotmányos szerve. Ez azt jelenti, hogy ez az állami szerv legitimálja, vagyis ruházza fel bírói hatalommal azokat a jogászokat, akik bírók szeretnének lenni. Más szavakkal, a Bírói Tanács dönti el, hogy kiből lehet bíró.

Annak a jogásznak, aki a rendes bíróságok bírója szeretne lenni, elsősorban egy többnapos, nagyon igényes szakmai pályázaton kell helytállnia. A pályázónak először egy 80 kérdéses írásbeli tesztet kell elvégeznie. Ha elég pontot szerzett, a következőkben egy, a bíróságokon is előforduló esettanulmányt kell írásban kidolgoznia, utána idegen nyelvű szakmai szöveget kell fordítania, majd bírósági döntések kidolgozása következik, amelyekhez már befejezett, a bíróságokon jogerősen eldöntött iratok kivonatai állnak a pályázó rendelkezésére. Amennyiben a pályázó minden feladatot megold, és megszerzi az előírt pontszámot, pszichológiai teszten vesz részt, és ha ezt is sikeresen teljesíti, a pályázat szóbeli vizsgával zárul egy öttagú bizottság előtt. A sikeres pályázók dolgozatait, pszichotesztjeit és szóbeli feleleteik hanganyagát a bizottság elküldi a Bírói Tanácsnak, amely megvizsgálja a bírójelölt vagyonbevallását, illetve azt, hogy a jelöltnek nincs-e kapcsolata a szervezett bűnözéssel, továbbá vizsgálja bírói alkalmasságát is, és végül a jelöltet újból nyilvánosan meghallgatja, ha pedig a jelölt minden követelménynek megfelelt, javasolja a köztársasági elnöknek, hogy a jelöltet nevezze ki „élete végéig” bírónak.

A Bírói Tanács pályázatok alapján tesz javaslatokat a bírók szakmai előléptetésére is, tehát arra, hogy ki lesz a kerületi vagy a legfelsőbb bíróságok (Legfelsőbb Bíróság, Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság), sőt a nemzetközi bíróságok (Emberi Jogok Európai Bírósága, Európai Bíróság) bírája. Szintén a Bírói Tanács választja a legfelsőbb bíróságok elnökeit is.

A Bírói Tanács 18 tagú: 9 tagot a bírák választanak maguk közül, 3 tagot a parlament választ, 3-3 tagot pedig a kormány és a köztársasági elnök nevez ki. A tagok mandátuma 5 évre szól, de időközben visszahívhatók. A Bírói Tanács elnökét és alelnökét a tagok maguk közül választják és hívják vissza.

Az a hatáskör, amelyet a Bírói Tanács már több mint 20 éve gyakorol, azelőtt leginkább a Szlovák Nemzeti Tanácsé volt, a Bírói Tanácsra pedig a 2004-es Európai Unióba való belépésünk előtt került át, annak érdekében, hogy a bírák kiválasztása politikamentes legyen. A Bírói Tanácsnak egyéb hatásköre is van, de mind közül a legjelentősebb, hogy tőle függ, hogy a jövőben milyen bírók döntenek majd sorsunkról. Ezért