Sok adatot osztunk meg magunkról, felhasználásukat szabályozni kell

A Széchenyi István Egyetem az adattárca okosváros ágazatában a felhasználási esetek kijelölésének irányítójaként vesz részt. A projekt a Digitális Jólét Program keretein belül valósul meg, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont koordinálja.  

A cél egy olyan adatbázis kialakítása, amelyben a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése után tudatos adatmegosztás valósulhat meg. Az adattárca hiteles személyazonosításhoz kötött önálló alkalmazás lesz. Felhasználója számára lehetővé teszi, hogy – az állam és az általa minőségbiztosított piaci szereplők – róla tárolt adatait ezen szereplők között megossza, joghatást kifejtő hiteles hozzájárulást tegyen, valamint adattranzakciókat hagyjon jóvá. 

Dr. Király Péter Bálint a Széchenyi-egyetemen megalakult munkacsoport titkára elmondta: első lépésben összegyűjtik azokat az adatköröket, adatcsoportokat, amelyek már most rendelkezésre állnak, illetve tevékenységeik során jönnek létre ezekben az intézményekben. A Széchenyi István Egyetemmel kapcsolatban példaként említhetjük akár az önvezető járműveket érintő kutatásokat vagy a drónfejlesztéseket, amelyek során számos új információ keletkezik. Ezek egy nagy adattárba helyezve, kiegészítve más intézmények adataival, összevetve más, eltérő adatkörökkel, még hasznosabbá válhatnak. 

Az intézményi, illetve a nagy közös adattárca arra is jó többek között, hogy egy kutatás során megspórolhatók komplett részkutatások, ha azt már valaki más elvégezte, és az eredmények kinyerhetők a közös rendszerből. Az adattárca tehát egy olyan adatgazdálkodást alapozhat meg, amely a felhasználók számára kölcsönös előnyökkel jár, növeli a hatékonyságot, végső soron a versenyképességet – tette hozzá a titkár.  

Dr. Király Péter Bálintot arra kértük, magyarázza el, hogy miről is szól az adatgazdaság, és mi a jog szerepe ezen a területen. 

„Az egyes államok a jogrendszerükkel is versenyeznek egymással, hiszen a céljuk, hogy olyan kedvező környezetet teremtsenek, amely vonzza a befektetőket, egyes iparágakat, a külföldi tőkét. A jogi környezetet úgy kell kialakítani, hogy az segítse az innovációt, de közben kellő biztonságot is nyújtson, ugyanis az adatgazdaság, vagyis az adatokkal való gazdálkodás során azok gyűjtése, tárolása, felhasználása, sőt értékesítése történik. Gondoljunk akár csak a közösségi platformokra. A különböző weblapokon böngészve számtalan adatot adunk meg magunkról. Ezek az adatok ma már jelentős értéket képviselnek, kézenfekvő elvárás tehát, hogy mindez megfelelő jogi szabályozás mellett történjen. De természetesen nem csak a közösségi oldalakon keletkeztetünk tömegesen adatot, mindennapjaink során ugyanígy nagy mennyiségű adatot képez a közlekedésünk, egészségügyi állapotunk, akár sport- és szabadidős tevékenységünk is” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: ez egyre erősödő társadalmi igény is, hiszen a fiatal generációk kezében ott a telefon, a tablet, népszerűek a viselhető okoseszközök, így őket védeni kell a virtuális világ veszélyeitől, és tudatosítani kell bennük saját adataik értékét. 

A digitalizáció persze nagyon is hasznos, hiszen felgyorsítja a munkafolyamatokat, növeli a hatékonyságot és új innovációkat eredményez. Mindehhez nélkülözhetetlen a megfelelő adatgazdálkodás. „Ha mindennapi életünket nézzük, elég csak az online szolgáltatások fejlődésére gondolni, hiszen a jelenlegi járványhelyzetben még inkább felértékelődik, hogy ügyeinket, bevásárlásainkat, adóbevallásunkat, adott esetben a tanulást és a munkánkat is otthonról tudjuk végezni. Ennek során pedig rengeteg adatot osztunk meg különböző eszközeinken.” – emelte ki a szakember. 

Dr. Király Péter Bálint szerint a fiatal generációt meg kell tanítani a digitális eszközök tudatos használatára, a jogi környezetet pedig úgy kell alakítani, hogy az segítse az innovációt, ha úgy tetszik, digitális jólétet teremtsen. (Forrás: SZE)