Vizezett sonka, cukrozott méz

A napokban hozta nyilvánosságra az élelmezés-biztonságért felelős szlovák szakhatóság, az Állat-egészségügyi Felügyelet (ŠVPS), a nyári hónapokban végzett ellenőrzéseinek mérlegét. A jelentés szerint az ŠVPS ellenőrei júliusban és augusztusban mintegy ötezer ellenőrzést végeztek a gyártóknál, a kereskedőknél, a forgalmazóknál, a csomagolóknál, a szállítóknál és a bolthálózatban. Vizezett sonkát ugyan ez alkalommal nem találtak, viszont számos más hiányosságra hívták fel a figyelmet, sőt 545 300 korona helyszíni bírságot is kiróttak, főként a közegészségügyi előírások megszegéséét, a termékek hiányos megjelöléséért, a termékekben észlelt nem megengedett idegenanyag-tartalomért. Számos termék esetében el is rendelték a forgalomból való kivonást. Az ellenőrzési statisztika alapján úgy tűnik: a felügyelőknek vagy túl jó orruk van arra, hogy mely termékeket, illetve szubjektumokat kell ellenőrizni, vagy még mindig túlontúl sok a kifogásolható élelmiszer, gyártó és forgalmazó a hazai piacon. Vegyük csak az augusztusi ellenőrzés eredményét: a szakhatóság inspektorai 489 élelmiszergyártónál és -csomagolónál 577 ellenőrzést végeztek. A felmérés egyébként a közegészségügyi normák betartására és a minőségi szabványok betartására irányult. Ebből 252 szubjektumnál, tehát az ellenőrzöttek körének 50,6 százalékánál hiányosságokat fedeztek fel. A kizárólag csomagolással foglalkozó cégek esetében 18 terméket – több mint 34 ezer korona értékben – forgalmazhatatlannak minősítettek, 2927 kg árut pedig (184 561 korona értékben) megsemmisítettek. Mintegy 24,4 ezer kiló árut (1,2 millió korona értékben) átminősítettek, azaz nem az eredeti felhasználási céllal kerülhet csak hasznosításra.

A bolthálózatban a felügyelők 1634 ellenőrzést végeztek, ezek során 813 terméket 288 316 ezer korona értékben azonnali hatállyal forgalmazhatatlannak minősítettek. Mintegy 1540 esetben intézkedniük kellett, főleg a közegészségügyi előírások megszegéséért (896 esetben), a lejárt szavatosságú termék árusításáért (261 esetben), 345 esetben pedig helyszíni bírságot szabtak ki csaknem 194 ezer korona értékben. Szaklaboratóriumi vizsgálatnak 2 370 mintát vetettek alá, ebből 189 nem felelt meg a hatályos szabványoknak. A leggyakoribb hiba a rossz vagy hiányos megjelölés volt, de sok termékről derült ki, hogy mikrobiológiai vagy károsanyag-tartalom szempontjából nem feleltek meg az Élelmiszer-ipari Kódexben foglaltaknak.

A Trencséni kerületben már júliusban is felfigyeltek az ellenőrök a felettébb olcsó, a megengedettnél lényegesen több cukrot vagy izoglukózt (kukoricából nyert édesítőszer) tartalmazó mézre. Augusztusban már a Pozsonyi és Nyitrai kerületben is regisztrálták a cukrozott akác-, erdei és virágmézet. A fogyasztó tehetetlen, hiszen laikusként aligha tudja megkülönböztetni a valódi mézet a cukrozottól. Ráadásul a boltokban megjelent a gyanúsan olcsó műméz, azaz a cukorból mézesszenciával készült édesítőszer is.

Az ŠVPS jelentése a legsúlyosabb hiányosságok között említi a benzonsavval tartósított savanyú káposztát, a szalmonella-baktérium kórokozóit tartalmazó grillpácos csirkehúst, vagy azt a juhtúrót, amely a megengedettnél nagyobb Escherichia coli mikroorganizmust tartalmazott. De mérték az ellenőrök a zöldségfélék nitráttartalmát is. Bizonyos konzervuborkában és meggykompótban a megengedettnél nagyobb penésztartalmat regisztráltak, a hámozott napraforgómagban, lenmagban és pasztinákban kadmiumot, a mákban pedig kártevőket. A Tip megjelölésű tojásos tarhonyában a penészbombákon túl Staphylococcus aureus baktériumokat jelenlétét is felfedezték. Penészgombát találtak egy prézlimintában, mazsolában, több brindzában és juhsajtban pedig Escherichia coli baktériumot. Több hiányosság merült fel a tejnél, a tejfölnél, sőt egy esetben az ultra magas hőfokra pasztőrözött tejben is a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a megengedettnél magasabb kórokozó-tartalmat. A Kassai kerületben a barna Aranyfácán sör akadt fel a hálón, amelyben diabetikus édesítőszert, szaharint találtak. Egyébként ebben a kerületben több kenyérfajtát is górcső alá vettek és kimutatták a megengedettnél nagyobb sótartalmat. De a felsorolás korántsem véges. Akit a téma bővebben érdekel, lapozza fel az Állat-egészségügyi Felügyelet internetes honlapját, amelynek a címe a következő: www.svps.sk (gyor)

Határokon átnyúló panaszok

Az uniós joganyag mintegy 40 százalék az agráriumra, azon belül nem kis részben az élelmiszer-biztonságra és az állategészségügyre vonatkozó szabályokból áll. A fogyasztóvédelem az uniós joganyagban kisebb szeletet tesz ki, ugyanakkor számos új jogszabály van előkészületben. Ilyen a tisztességtelen kereskedelmi módszerek kiküszöbölését célzó rendelkezés is, amely hamarosan az Európai Parlament majd a Miniszterek Tanácsa elé kerül. David Byrne, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa szerint a most készülő és a létező fogyasztóvédelmi jogszabályok módot teremtenek a szankcionálásra annak érdekében, hogy a kerekedők ne alkalmazhassanak nem megfelelő üzleti fogásokat. Ezt a célt szolgálja például a határokon átnyúló viták, kártérítési igények rendezésére hivatott uniós döntőbíróság intézménye is. Ha valamely EU-állam polgára egy másik tagországban vásárol valamilyen árucikket, amivel azután gondjai akadnak, igénybe vezeti az European Extra-Jucicial Networköt. (F-ő)