Válsághelyzet az építőiparban

Slávik szerint hazudik az, aki jelenleg az ágazat ígéretes fellendüléséről beszél. Igaz ugyan, hogy tavaly 0,8 százalékkal nőtt a termelés, a korábbi évek csaknem 30 százalékos visszaeséséhez képest ez azonban csak a válság enyhüléseként értékelhető, mintsem valódi fejlődésként. Még komorabb képet kapunk, ha az építőipari termelést a bruttó hazai termékkel hasonlítjuk öszsze. Míg a kilencvenes évek elején az ágazat termelése elérte a GDP 10 százalékát, mára ez 3,5 százalékra esett vissza. Slávik szerint ez a fejlett országok többségében eléri a 8-12 százalékot. Elutasítja ugyanakkor az államigazgatás szerinte gyakran hangoztatott érvét, hogy a visszaesésért részben az építőipari cégek is felelősek, mivel az ágazatban nem volt alapos a szerkezetátalakítás. Problémáikhoz szerinte jelentős mértékben épp az állam járult hozzá, amely képtelen volt biztosítani az eredetileg tervezett lakásépítési ütemet és a korábbi kormány autópálya-építési koncepcióját. Slávik elérhetetlen álomnak tartja a jelenlegi kormány által ígért 56 ezer lakás felépítését. Szerinte ettől a számtól mintegy 10 ezerrel maradunk le. Ha a kormány mégis teljesíteni szeretné ígéretét, idén 22 ezer lakást kellene felépíteni, ami teljesíthetetlen.

Az Építőipai Vállalkozók Szövetsége azonban nincs megelégedve az autópálya-építés ütemével sem. Slávik elsősorban azt nehezményezi, hogy az ágazatban vállalkozók a mečiari érában hatalmas gépparkot vásároltak, arra számítva, hogy a hazai autópálya-építés a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt is, az előző kabinet kormányzása idején megszokott ütemben folytatódik majd. Most, hogy az autópálya-építés szinte leállt, a gépek kihasználatlanul állnak. Nem tesz jót a hazai építőiparnak azonban az ágazat egész Európában tapasztalat recessziója sem. A tavalyi évre 2 százalékos növekedésre számított az európai építőipar, a valóság azonban ettől jelentősen elmaradt, amikor a növekedés 0,3 százalékos volt.

A szlovák építőipar számára mérvadó Németországban ráadásul az ágazat 5 százalékos visszaesést könyvelhetett el. ĺgy egyáltalán nem számít csodának, hogy az építőiparban idén sem várható jelentősebb növekedés. Januárban például a termelés alig ért el a 4,2 milliárd koronát, ami a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 4 százalékos visszaesésnek felel meg. Az építőipari cégek többsége a külföldi befektetők szlovákiai térhódításának a számlájára írja a hazai társaságok visszaesését.

Hogy a helyzet azonban nem ilyen egyszerű, azt a Szlovákiai Építőipari Vállalkozók Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatója is bebizonyította. Ezt ugyan a szövetség nevében hívták össze, valójában azonban csak az egyik tagjának, a ZIPP-nek a nézeteit szerették volna bemutatni. Az utolsó pillanatban azonban több vállalat, köztük a Doprastav képviselője is megjelent. Az építőipar jelenlegi visszaesése miatt a vállalatok minden egyes megrendelésért kemény harcot vívnak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a cégek képviselői között fellángolt tegnapi vita, amelyben mindkét fél korrupcióval és az építkezésekre kiírt pályázatok manipulálásával vádolta meg a másikat. (mi)