Újra csúcsra jár az olajár

London. Tegnap a nyugat-európai referenciatípus, a Brent olajféleség a gyengülő dollár és az ellátási aggodalmak hatására rekordszintre, jóval a hordónkénti (159 liter) 110,62 dollárra kúszott fel, ami 78 centtel drágább a hétfői záróárnál, a szingapúri tőzsde jegyzésében pedig egyenesen 112,548 dollárt adtak egy hordónyi (159 liter) nyersolajért. Az amerikai WTI olajféleség pedig először lépte túl a 113 dollárt. A gazdasági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező időszakban tovább csökkenhet a kitermelés. „Már tetőzött az orosz nyersolaj-termelés, és valószínűleg soha nem tér vissza a tavalyi, hozzávetőleg 10 millió hordós napi szintre” – mondta a Financial Timesnak a legnagyobb orosz független termelő cég egyik vezetője. Véleményét londoni iparági elemzők is alátámasztják. Leonyid Fedun, a Lukoil alelnöke a londoni gazdasági napilapnak azt mondta: a 10 millió hordó körüli tavalyi napi termelési átlag jó eséllyel a legmagasabb, amelyet Oroszország „az ő életében” elért. Fedun az orosz helyzetet az Északi-tenger és Mexikó gyorsan hanyatló termeléséhez hasonlította, és kijelentette: az olajban gazdag Nyugat-Szibériában vége az intenzív olajkitermelési növekedés időszakának.

Más londoni olajipari elemzők szerint nemcsak az orosz, hanem a globális nyersolajtermelés is túljutott csúcspontján. Az Energy Watch Group nevű szakértői műhely elemzése szerint ez már 2006-ban megtörtént, elsősorban a fő kitermelő térségek termelési potenciáljának vártnál korábbi és nagyobb mértékű hanyatlása miatt. Az Energy Watch Group a továbbiakban a globális termelés drámai zuhanását jósolja: előrejelzése szerint a tavalyelőtt elért, átlagosan napi 81 millió hordós csúcstermelés után 2020-ban 58 millió, 2030-ban már csak 39 millió hordó lesz a világ napi nyersolajtermelése. (MTI, s)