Több ezret spórolhatunk meg

Korántsem mindegy azonban, hogy milyen házban lakunk. Egy családi házban ugyanis lényegesen könnyebb befolyásolni az energiafelhasználást, mint egy panelházban, ahol lehetőségeinket behatárolja a többi lakó igénye. Egy családi ház tulajdonosa ugyanis egymaga eldöntheti, hogy fával, szénnel vagy gázzal fog-e fűteni. Mindezt egy panelházban egymagunk nem dönthetjük el. Megfelelő információkkal azonban befolyásolhatjuk a többiek döntését.

A legnagyobb energia-megtakarítást minden egyes házban a megfelelő fűtési rendszerrel érhetjük el, ezért erre kiemelt figyelmet kellene szentelnünk. Régebbi épületeinket többnyire szénnel, gázolajjal vagy gázzal fűtik. A kazánok többsége ugyan még kifogástalanul működik, ám abba a generációba tartozik, amelyben a készülékek falták az energiát. Korábban ez ugyan nem okozott problémát, hiszen az energiaárak nem voltak olyan magasak, mint manapság. Mára azonban az árak jelentősen megugrottak, hosszabb távon ezért egyáltalán nem mindegy, mivel is fűtünk. A régebbi kazánok a fűtőanyag kihasználtság tekintetében csak 50 százalékra teljesítettek, míg mára a modernebb technika már 90 százalékos hatékonyságot biztosít. Ha ehhez hozzászámítjuk a modernebb szigetelési technikát, évente akár 50 százalékos költségmegtakarítást is elérhetünk.

Nem kis tételnek számít manapság azonban a melegvíz előállítása sem. A háztartásban a meleg víz előállítása az összes energiafelhasználás kb. 15%-át igényli. A melegvíz-igény nagyon különböző és a felhasználási szokásoktól függően 40 és 150 liter/nap között mozog személyenként, ha a meleg víz hőmérséklete kb. 40-45 °C. Ennek 60%-át fürdésre, 25%-át a konyhában és 15%-át kézmosásra használják fel. A tüzelőanyag-kihasználás (hatásfok, gazdaságosság) a különféle melegvíz-előállító berendezések esetében függ a rendelkezésre álló energiától és a kiépített berendezés technikai színvonalától.

A szakemberek véleménye megoszlik arról, mi is tekinthető hatékony és modern fűtési rendszernek. Energetikai hatékonyság szempontjából a legtöbben a padlófűtés mellett teszik le a voksukat, amelynél a klasszikus fűtőanyagok mellett az alternatív fűtési technikákat, így például a napkollektorokat is ajánlják. A padlófűtés hátránya ellenben, hogy többe kerül, mint a klasszikus fűtőtestek, ráadásul nem telepíthető a fa parketták alá, mivel ezek nem vezetik olyan jól a hőt.

Bármilyen fűtési technikát is választunk, mindez semmit sem ér, ha a ház szigetelése nem megfelelő. A hőszigetelési technikákról lapunk korábbi számaiban már bővebben foglalkoztunk. Mindehhez ezért csak egy adatot teszünk hozzá. Jó szigeteléssel akár 40-45 százalékos energia-megtakarítást is elérhetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – 480 Sk/GJ hőenergiaár és 4,35 Sk/kWh villanyár mellett – évente akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk.

Nagyot tévedünk azonban, ha azt gondoljuk, hogy ezzel mindent megoldottunk. Sokan ugyanis arra panaszkodnak, hogy hiába szigetelték a lakásukat, hiába választották meg a szakemberek által ajánlott legjobb fűtési technikát, mindez nem hozott számukra lényegesebb megtakarítást. Akik ezzel érvelnek gyakran azonban megfeledkeznek az ablakaikról, amelyek az évek során elferdültek, és az így támadt réseken akadálytalanul fúj be a hideg téli szél.

Számukra nem marad más hátra, mint lecserélni az ablakaikat. Jelenleg a legolcsóbb megoldásnak a műanyag ablakok számítanak. Egy panelházi lakás esetében a régi ablakainkat már 40-50 ezer korona körüli összegtől lecserélhetjük az egész lakásban. Azonban nem minden esetben a legolcsóbb megoldás a legjobb. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az ablakba szerelt két üvegtábla még nem biztos, hogy a legjobb szigetelési képességekkel rendelkezik. A legmegfelelőbb megoldásnak az számít, ha a két üvegtábla közötti teret gázzal, például argonnal töltik fel, ami megakadályozza a nagyobb hőveszteséget. (t, mi, S)