Teljesíthetetlen hazai ígéretek

Szlovákiában tavaly 10,5 ezer lakás épült, ami 4 ezerrel kevesebb, mint a kormány által az elmúlt évre tervezett 15,5 ezer. Az elmúlt három évben így tavaly épült a legkevesebb lakás, holott a kormányprogram épp a befejezett lakások folyamatos növekedésével számolt. Máig, az első három évre eredetileg tervezett 38 ezer lakás helyett, csak 34,2 ezer épült. Harna szerint ezért a gazdasági megszorító intézkedések a felelősek, ezek nyomán vissszaestek a lakossági bevételek, s ez automatikusan a lakásépítési kedv csökkenéséhez vezetett. A lakáspolitika azonban az elmúlt időszakban Európa-szerte átalakulóban van.

A lakáspiacon a leglényegesebb különbség térségünk és Nyugat-Európa között, hogy Kelet-Európára a mennyiségi hiány és az igen elhanyagolt lakásállomány jellemző, míg Nyugaton elsősorban a lakásokkal szembeni tér- és felszereltségi követelmények növekedtek meg. Nyugaton erőteljesen csökken a szociális egyenlőtlenség leküzdésére, különös tekintettel a bevándorlók lakáshelyzetére fordított figyelem, az állam kivonul a lakásépítésből (Ausztria, Nagy-Britannia, Németország).

Az Euroconstruct 1975 óta vizsgálja az európai építési piacot. Konferenciáira a rendszerváltás óta 19 állam – Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finn-, Franciaország, Hollandia, ĺr-, Lengyel-, Magyar-, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia – egy-egy kutatóintézete készíti el egységesített, összehasonlítható országelemzését és prognózisát. Ők a 2002-től 2004-ig terjedő három esztendőben évről évre növekvő ütemben, csak mintegy 4 százalékos építési teljesítménynövekedést jósolnak. Ezt többek között a befektetői bizalom csökkenésével, a lakásépítés összeurópai lassulásával, valamint az Európa két hatalmas építési piacán, Német- és Lengyelországban bekövetkezett recesszióval magyarázza a piacelemzés.

A GDP növekedése a 2001-es mélypontot követően 2004-ig a 15 nyugat-európai országban erőteljesebb lesz, mint az építési teljesítményé, míg az elemzés alá vont négy kelet-közép-európai országban ennek fordítottja várható. Az építési teljesítmény éves átlagos növekedése ugyanakkor 2002– 2004 között a négy kelet-közép-európai országban közel háromszorosa lesz a 15 nyugat-európai államénak (a 2002-ben várható 1,1 százalékos csökkenés ellenére is).

A piacok közül Nyugaton a lakásépítés és -felújítás dominál, míg Keleten a nem lakáscélú magasépítés és felújítás. A 19 ország prognózisa szerint 2004-ben a harmadik piaci szegmens, a mélyépítés és felújítás Keleten a legnagyobb, míg Nyugat-Európában a legkisebb részét fogja kitenni a teljes éves építési tevékenységnek. Még egy említésre méltó eltérést látunk, éspedig a felújítás, fenntartás összesített értékében, ami a nyugati országokban már a 40 százalékhoz közelít 2004-ben, míg a keletiekben stabilan 20 százalék körül alakul.

A következő években Európa építési piacának legnagyobb részét, közel 50 százalékát, mintegy 440 milliárd eurót (2000-es áron számolva) továbbra is a lakásépítési és -felújítási piac adja majd. Az Euroconstruct-országokban 2001-ben a lakásfelújítás, -fenntartás és -korszerűsítés eléri a szektor összteljesítménye felét. A következő években a lakásfelújítás meghaladja az újlakás-építés értékét. A lakásfelújítási ciklusok rövidülnek. Az Európai Unió jelentős adókedvezményekkel támogatja a felújítási (fenntartási, korszerűsítési) szektort mint jelentős élőmunka-felvevő piacot.

A 2002-ben várható 0,4 százalékos, igen alacsony összeurópai építési teljesítménynövekedés továbbra is erős nyomást jelent Kelet-Közép-Európa országai számára. Ezért a hazai beruházói, ingatlanfejlesztési, tervező és kivitelező társaságok tőkeerejét társulással, összevonással kell erősíteni. Emellett egyre sürgetőbb Nyugat-Európa közbeszerzési építésein a részvétel növelése, hiszen 2004-től Nyugat-Európa számára megnyílnak Kelet-Közép-Európa közbeszerzési piacai. A kitörés egy másik, reális iránya a beruházási-építési tevékenység és az építőanyag exportja Kelet-Európába (Románia, Ukrajna, Oroszország, Baltikum), valamint Dél-Európába, ahol 2001-ben erősödött a visegrádi országok jelenléte. (mi, VG)