Szükséges az összefogás

A történet még tavaly kezdődött, amikor a galántai Fórum Információs Központ és a helyi Verbum pro Futuro polgári társulás szervezésében az érdeklődők egy gödöllői szakemberrel beszélgettek a termelői-értékesítői szövetkezetek magyarországi tapasztalatairól. A lapunkban erről megjelent cikk alapján lépett a szímőiekkel kapcsolatba Könözsi László földművelésügyi államtitkár. Segítségével idén naszvadi kollégáikkal egyetemben el is látogattak a magyarországi Balmazújvárosba, ahol a helyszínen ismerkedhettek meg egy ilyen szövetkezet működésével. Következő lépésként minap már otthon beszélgettek a teendőkről. A magyarországi termelői-értékesítői szövetkezetek általában úgy működnek, hogy a termelők maguk művelik a földjeiket, de ezen kívül mindent közösen végeznek. Ez érvényes a beszerzésekre, a termékek eladására és a minőségellenőrzésre egyaránt. A jól működő szövetkezetek ezután nagyon gyorsan eljutnak a közös tárolásig, sőt feldolgozásig. A megoldás előnye, hogy ily módon a legkomolyabb vevők, vagyis a hipermarketek és a nagy értékesítési hálózatok számára is megfelelő minőségű, árú és mennyiségű terméket képesek kínálni. Szímőn és környékén már van néhány termelő, aki ennek érdekében hajlandó lenne dolgozni, sőt akár pénzt is áldozni a rendszer kialakításához. Bób János polgármester pedig a község jelenlétét is el tudná képzelni az induláskor, mondván, ez a megoldás nagyon sok mostani kistermelő számára jelentene perspektívát, ez pedig a falu érdeke. Sőt az a modell is elképzelhető lenne, hogy egy-két nagyobb termelő gyűjtené maga köré a kicsiket, így növelve a piacra juttatható mennyiséget. Könözsi László a szímőieknek az ógyallai Slovzel példáját hozta fel. Ez ugyan profi, vagyis főállású termesztőket egyesít, de rövid idő alatt sikeresen felfuttatták a rendszerüket. Legújabban például egy holland osztályozó gépsort állítottak be. Jelenleg ők az egyetlen zöldségtermesztői szövetkezés, amely már állami támogatásra is jogosult. Az ilyen összefogásra ugyanis piacra jutási támogatás címen három éven keresztül az állami dotációs alapból is igényelhető pénz. Tény viszont, hogy mivel a dotáció nálunk nem alanyi jog, előre nem garantálható, hogy a szövetkezők meg is kapják. Az államtitkár szerint az ilyen típusú összefogásnál a szövetkezeti forma előnyösebb a részvénytársaságnál. Az egy tag, egy szavazat elve védi a kisebb tagokat, illetve azok, akik hosszabb távon nem képesek teljesíteni a minőségi vagy egyéb, közösen lefektetett elvárásokat, könnyen kizárhatóak. De a nagyok sem járnak rosszul, az ő előnyük a nagyobb forgalom után járó haszon, mivel ezzel a megoldással a szövetkezet nonprofit jelleggel működik, vagyis lényegében csak a működtetéséhez szükséges pénzt veszi le a forgalomból. Egy dolog viszont mindenképpen közös bennük, közmegegyezés alapján kell működniük, különben a tagok kilépnek és a rendszer összeomlik. Ez komoly méretekben is működőképes, Nyugat-Európában több ezer tagú szövetkezetek működnek sikerrel.