Ha valóban beüt az egyre gyakrabban emlegetett újabb gazdasági válság, régiónk országai közül ez épp Szlovákiának jelentheti a legnagyobb érvágást – derül ki a Wood and Company befektetési és tanácsadó társaság legfrissebb felméréséből, amely szerint a túlzott nyitottságunk okozhatja a vesztünket.
Szlovákia a túlzott nyitottsága miatt indulhat meg a lejtőn
Kicsi, nyitott és exportorientált – az elemzők leggyakrabban ezt a három jelzőt használják a szlovák gazdaság jellemzésénél. Mindhárom tulajdonságnak megvannak az előnyei és hátrányai is, az elkövetkező időszakban azonban – legalábbis az elemzők szerint – leginkább a hátrányait érezzük majd.
„A nyitott és exportorientált gazdaság előnyt jelent a gazdasági fellendülés időszakában, ennek köszönhetően ugyanis gyorsabb gazdasági növekedést érhetünk el a bezárkózóbb gazdaságoknál. Ha azonban beüt a válság, ennek a negatív hatásait is jobban megérezzük”
– figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood and Company elemzője.
A befektetési és tanácsadó társaság legújabb elemzésében annak nézett utána, hogyan áll Szlovákia a gazdasági nyitottság szempontjából. Az egyik leggyakrabban alkalmazott mutatószám a gazdasági nyitottság mértékének a meghatározására a kivitel és a behozatal összegének a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya. Ha megszorozzuk ezt az értéket százzal, akkor százalékos formában értelmezhető mutatószámot kapunk. A mutatószám elvileg bármekkora értéket felvehet, de a legtöbb ország esetében 0 és 200% között mozog. Szlovákia e tekintetben a felső határhoz közelít. Tavaly a szlovák kivitel értéke elérte az ország GDP-jének a 96, a behozatal pedig a 94 százalékát. A kettőt összeadva 190 százalékot kapunk, ami azt jelenti, hogy külföldi értékesítéseink és vásárlásaink összege megközelíti a gazdaság által megtermelt érték kétszeresét. A szlovák gazdaság nyitottsága ezzel történelmi csúcson van, 2009-ben például ez az érték a 140 százalékot sem érte el.
A csúcstartók között vagyunk azonban az Európai Unió országai között is. Szlovákiát e tekintetben csak egy olyan törpeállam, mint Luxemburg (387%) és két szigetország, Málta (269%) és Írország (212%) előzi meg. Régiónk országai közül azonban a szlovák gazdaság a legnyitottabb, és így egyben a legsérülékenyebb is. Szlovákiához a legközelebb Magyarország áll, ahol az export és import GDP-hez viszonyított összege eléri a 166 százalékot, Csehországban ez 150, Lengyelországban pedig csupán 108 százalék. Az EU legzárkózottabb államainak Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország számítanak, ahol az említett mutató 60 és 70 százalék között mozog.
Hogy a szlovák gazdaság extrém nyitottsága az elkövetkező időszakban inkább teher lesz, mintsem előny, arra nemrég a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is felhívta a figyelmet.
„A hitelminősítő ugyan megerősítette Szlovákia A2-es besorolását, az ehhez fűzött kommentárjában azonban kiemelte, hogy az ország gazdaságának a nyitottsága az elkövetkező években jelentős kockázati tényezőnek számít majd, Szlovákia ugyanis emiatt jóval sérülékenyebb a globális gazdasági sokkokkal szemben”
– mondta Sadovská. Szerinte Szlovákiának az elkövetkező időszakban egyre több fejfájást okoz majd az is, hogy rendkívüli mértékben kötődünk az elmúlt hónapokban látványos lassulást produkáló német gazdaságra. A szlovák kivitel 22 százaléka tavaly a német piacra irányult, amit Csehország követett 12 és Lengyelország, csaknem 8 százalékkal. Magyarország, Ausztria, Franciaország és Olaszország részesedése külön-külön 6 százalék körül mozog.
Az elmúlt napokban már a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató intézet (WIIW) is figyelmeztetett arra, hogy a német gazdaság az idei harmadik negyedévben is zsugorodást mutathat, és ha két egymás utáni negyedévben is negatív előjelű a növekedés, akkor nem kerülheti el a recessziót, miközben a német gazdasági növekedéssel a V4-ek közül leginkább a szlovák és a magyar gazdaság növekedési üteme függ össze.
Szlovákia az elkövetkező időszakban egyre jobban megérzi a német gazdaság durva fékezését. „Emiatt csökken a szlovák termékek iránti kereslet, márpedig az exportorientált szlovák gazdaság számára létfontosságú a kivitel növekedése. Mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy a szlovák export az idei második negyedévben csaknem 2 százalékkal esett vissza, amihez hasonlóra legutóbb a gazdasági válság kirobbanását követően, 2009-ben volt példa” – nyilatkozta Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, aki szerint az export zsugorodása a szlovák gazdaság növekedési ütemén is egyre jobban meglátszik. (mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.