Szigorú, de világos pénzpolitika

Farkas Pál: „Mi még mindig az átmenet időszakát éljük, ebben a szakaszban elképzelhetetlen a kiegyenlített költségvetés.” Somogyi Tibor felvételeÖnnek mi a véleménye a jövő évi állami költségvetési javaslatról?

Emlékezzünk rá, hogy a választások előtt szinte mindenki ideiglenes költségvetésre számított a jövő év elejére. Szerintem a kormánykoalíció kellemes meglepetést szerzett azzal, hogy a rendelkezésre álló rövid idő ellenére a parlament elé tudott terjeszteni egy elfogadható tervezetet. Ez annak köszönhető, hogy a koalíció mind ideológiai, mind tartalmi szempontból egységesebb az előző kormánynál. A javaslat szerint a kiadásokat racionálisabban használják fel, a bevételeknél pedig érvényesítik az európai uniós gyakorlatot. A kormánykoalíció ugyanis ezt kiindulópontnak tekinti a gazdaság stabilizálása érdekében.

Az elmúlt években gyakran hallhattuk, hogy a költségvetés szerkezete egyre modernebb. Mikorra válik a költségvetés szerkezete olyanná, amikor már elégedettek lehetünk vele?

Nagy lépést tettünk előre azzal, hogy a költségvetés a bevételeket már az Európai Unióban szokásos szerkezetben tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy nem szerepelnek benne a kockázatos, illetve a nem szokványos bevételek.

Viszont ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy ezeknek a bevételeknek a felhasználása kikerül a parlament fennhatósága alól.

Ez nekünk sem mindegy. Most dolgozunk azon a javaslaton, amellyel az MKP-nak az a célja, hogy e a pénzeknek a felhasználása főként a gazdaság stabilizálását és az államadósság csökkentését segítse.

A lakosság már tudja, hogy jövőre különféle megszorításokkal és áremelésekkel szembesül. Melyek kötődnek ezek közül az állami költségvetési javaslathoz?

Igazán nagy negatív hatásokkal ilyen szempontból nem kell számolni. A megszorítások nagy részét ugyanis a parlament korábbi ülésén elfogadott törvénymódosítások okozzák majd. Ezeknek a hatására, elsősorban a szolgáltatások, illetve a hozzáadottérték-adó és a fogyasztási adók emelése miatt drágul az élet. Ezenkívül a szociális juttatások felhasználása is a korábbinál racionálisabb lesz. A megszorítások kérdését két részre kell bontani. Vannak indokolt intézkedések, ilyenek például a szociális juttatások. Mondjuk meg őszintén, hogy a jelenlegi rendszerrel vissza lehet élni. Az igazán rászorultak legalább annyit kapnak, mint eddig, de lehet, hogy egy kicsit többet is. Aki viszont nincs rászorulva, az nem kap szociális juttatást. Azt hiszem, hogy minden józanul gondolkodó polgár belátja, hogy azokat kell támogatni, akik rászorulnak. A spekulációs csatornákat pedig el kell zárni.

Jövőre is becsületesen befizetjük az adóinkat, vagyis a költségvetés bevételi oldala garantált. A gond az, hogy a kiadási oldalon jelentkeztek hatalmas pluszköltségek. Ennek az előző parlament által hozott döntések az okai, de akkor is jórészt a jelenlegi kormánykoalíció volt többségben. Miért alakult ez így?

A legnagyobb többletkiadásokat a közalkalmazotti, illetve az állami alkalmazottakról szóló törvény okozta. Ezt a szociálisügyi minisztérium menedzselte, amely a Demokratikus Baloldal Pártjának politikáját igyekezett megvalósítani. A béremelés mértéke meghaladja a 10 százalékot. A háttere annyiban érthető, hogy ebben a szférában 2000-től valóban nem került sor béremelésre. Viszont a többletnövekedés több milliárd koronás nagyságrendű, ezért bizonyos intézkedésekre kényszerültünk. Tervezzük a hadseregben és a rendőrségnél esedékes 14. fizetés eltörlését. Az állami alkalmazottaknál csak minimális mértékű béremelést támogatunk, az alkotmányos tényezők és a bírók fizetését pedig befagyasztjuk.

Annak idején Mečiarék találmánya volt, hogy az állam a biztosítottjai után még a minimálbérből következő társadalombiztosítási díjakat sem fizette be. Ez a helyzet bizonyos mértékig a mai napig tart. Változik valami jövőre?

Ez főként az egészségbiztosítók számára jelent gondot, a Szociális Biztosítóban idén már nem számítunk jelentős hiányra. Az egészségügyben viszont az elmúlt időszakban még a meglévő eszközök felhasználása sem volt racionális. A jövő évi költségvetés ebbe a szférába többletjuttatással számol, ezzel párhuzamosan serkenteni szeretné az ágazati vezetést a racionalizálás elvégzésére. Elképzelésünk szerint a jövőben az egészségügyben sem képződne az államháztartási mérleget komolyan befolyásoló hiány.

Azért az érdekes politikai probléma, hogy az állam nem fizeti be azt, amit egyébként a többi polgártól megkövetel. Ha ezt megtenné, akkor nekünk esetleg kevesebbet kellene fizetnünk.

Amennyiben véget ér az egészségbiztosítóknál korábban tapasztalt átláthatatlan gazdálkodás, és az ágazati vezetés elvégzi az ésszerűsítést, az állam is véget vet az emiatt bevezetett átmeneti időszaknak. A jövőben az állam egészen biztosan nagyobb részt vállal az elvezetésekből. Amíg nem történik meg az egészségügyi reform, addig személy szerint sem támogatom ezt.

A jövő évi költségvetés hiánya 56 milliárd korona lesz, ennyivel terhelődik tovább a jövő generáció. Bár a mostani kormány sem tűzte ki célul a kiegyenlített költségvetés elérését, de megbecsülhető legalább, hogy mikor lesz vége ennek az adóssághalmozásnak?

A kiegyenlített költségvetést kevés állam engedheti meg magának. Ezek általában a gazdag államok, és az is jellemző rájuk, hogy ott az állami költségvetés a bruttó hazai össztermék csak kis hányadát teszi ki. Mi még mindig az átmenet időszakát éljük, ebben a szakaszban elképzelhetetlen a kiegyenlített költségvetés. Amennyiben mi most erre törekednénk, lassítanánk a gazdaság fejlődését és komoly szociális feszültséget is okoznánk vele, mert nem volnánk képesek fedezni az oktatásügyben, az egészségügyben és a mezőgazdaságban jelentkező igényeket.

Néhány napja nagy meglepetést okozott, hogy a költségvetési tervezetben nincs megcímkézve a kisebbségeknek szánt összeg. Találtak már erre megoldást?

Megoldást egészen biztosan találunk. A problémát az jelenti, hogy valóban nincs nevesítve a kultúrára szánt pénz. A hiba a kormányban történt, ahol nem nevesítették az összeget, illetve nem figyeltek fel erre a tényre. A parlamenti vita keretében élünk a lehetőséggel, hogy ezt elvégezzük, és célirányosan lekössük ezeket a kisebbségi kultúra támogatására.

Jövőre nehéz év elé nézünk, a kormánykoalíció a reformokkal nagy politikai kockázatot vállal. Közvetlenül a parlamenti vita megkezdése előtt milyennek ítéli az állami költségvetés tervezetének politikai támogatását?

A koalíción belül már megtörtént az egyeztetés. A parlamentben az érzékeny témákkal kapcsolatban újabb egyeztető tárgyalásokat szervezek. A helyzetet, illetve az elvárásokat teljes mértékben a bizottsági viták során tudjuk majd felmérni. A lehetőségeink korlátozottak ugyan, de azért maradt mozgásterünk. Azt hiszem, hogy a december 9-én kezdődő parlamenti ülésen meg tudjuk vitatni a tervezetet és a hónap közepére el is fogadjuk azt. Mind a belföld, mind pedig a külföld irányában kedvező jelzés lesz, hogy a koalíció valóban teljesíteni igyekszik a vállalt céljait. Ez pedig politikai és gazdasági szempontból egyaránt stabilizáló tényező.