Svéd tanulmány: a bolgár és román bevándorlók hasznosak a befogadó államnak

Joakim Ruist, a Gothenburg Egyetem kutatója pontos adatokkal támasztotta alá Svédországra vonatkozó számításait, ahol Bulgária és Románia állampolgárai már a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta szabadon vállalhatnak munkát. Az EU további 14 tagállamára is kiterjesztette kutatását, ehhez becsült adatokat használt.    "Az eredmények világosan megmutatják: megalapozatlanok a jelenleg más európai országokban hangoztatott félelmek arról, hogy a románok és a bolgárok korlátlan beáramlása súlyos terhet ró a jóléti államra" - áll Ruist keddi közleményében.    A kutatás eredményét egy nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatási biztosa bemutatta az EB uniós munkavállalási ügyekben eligazító új kézikönyvét, és elmondta, hogy a bevándorlóknak nagyobb a hozzájárulásuk a befogadó országban, mint amennyit elvesznek, és többnyire nem jellemző, hogy elvennék a munkát a helyiek elől.    "A (kelet-európai) munkások kiegészítik a helyi munkaerőt, és többnyire nem veszik el a befogadó ország lakosai elől a munkát" - erősítette meg Andor.    Svédországban, amely az EU más országaihoz képest nagyvonalú politikát követ a bevándorlók tekintetében, és ahol jelentős a különbség az országos (az OECD adatai alapján 2013-ban 8 százalék körül) és a bevándorlók közötti (az OECD adatai alapján 2013-ban több mint 15 százalék) munkanélküliségi ráta adatai között, a közgazdász szerint a bolgár és a román bevándorlók harminc százalékkal többel járulnak hozzá az állami bevételekhez, mint amennyibe az államnak kerülnek. "Ez a tény jócskán ellensúlyozza azt, hogy kevesebbet keresnek, és így kevesebb adót fizetnek, mint az átlagos állampolgárok" - tette hozzá Ruist.    A kutató úgy véli, hogy Nagy-Britannia és Írország azok között az országok között van, amelyeknek a leginkább hasznára válik a kelet-európai bevándorlás: egyrészt az oda érkező bolgárok és románok gyakran már ismerik az ország nyelvét, az angolt, másrészt ezekben az országokban alapvetően háttérbe szorult a "gondviselő állam", így kevesebb a jóléti juttatás.    Nagy-Britannia 2013 decemberében sietve elfogadott néhány intézkedést, amellyel korlátozhatóak az újonnan érkező bevándorlók számára a szociális juttatások. London attól tartott, hogy a 2014 januárjától Bulgária és Románia számára lehetővé tett szabad munkavállalás miatt elárasztják a szigetországot az új bevándorlók.    A tanulmány alapjául a Svédországban 2011-ben élő tízezer bolgár és román állampolgár ötödéből összeállított reprezentatív minta szolgál. A kutatás az adóbefizetéseket hasonlította össze a közszolgáltatások használatával, mint amilyenek a szociális juttatások, az egészségügy vagy az oktatás.