Segít a tőkebeáramlás

A fontosabb gazdasági reformok már mindegyik tagállamban többé kevésbé befejeződtek, bár nálunk és Lengyelországban számos szerkezetátalakítás még várat magára. A nagyarányú munkanélküliség komoly teher egy ország gazdasága számára. Nemcsak a központi költségvetésnek, hanem az egész társadalomnak okoz nem elhanyagolható veszteségeket a magas munkanélküliségi ráta. Csehországban a választásokra készülő Zeman kabinetnek nem sikerült véghezvinni azon ígéretét, hogy a munkanélküliek számát jelentősen csökkentse. Az 1998-as hatalomra kerülésekor több, mint 300 000 munkanélkülit regisztráltak, az idei választások előtt számuk eléri a 471 ezret (ez a munkaerő 9,1 %-a). Tény, a négyéves szociáldemokrata kormányzás alatt volt ennél magasabb is, például 1999-ben a munkaügyi hivatalok több, mint félmillió állampolgárt regisztráltak munka nélkül (9,62%). 1989 óta soha nem volt még olyan magas a munkanélküliség Lengyelországban, mint most. A munkanélküliség északi szomszédunknál 17,4%-os, ez több mint 3,1 millió embert érint a 38,6 millió lakosú országban. A lengyel munkaerő-piac meglehetősen rugalmatlan és a gazdasági reformok késnek. A visegrádi csoportból Szlovákia tartja a negatív rekordot, a statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban a munkaképes lakosság 20,2%-ának nincs munkája, ebből nagyon sokan vannak azok, akik már évek óta nem tudnak munkahelyet találni. Magyarországon alakult a legkedvezőbben a munkanélküliek aránya, köszönhetően a gyorsan és sikeresen végrehajtott reformoknak. Tavaly decemberben 216 ezer állástalant regisztráltak (5,4%). Aggasztóan magas a fiatal munkanélküliek aránya. Csehországban 2001 végén a munkanélküliek 25%-a volt 24 év alatti. A helyzetet ott (és ugyanúgy Szlovákiában) az is nehezíti, hogy most lépnek a munkaerő piacra a hetvenes, nyolcvanas évek erős populációs nemzedékei. Hogy ez a kedvezőtlen tendencia megálljon, és hogy a fiatalok ne külföldre menjenek dolgozni, az oktatási rendszernek a gazdasági követelményekhez való hozzáigazítása szükséges. A legmegfelelőbb gyógyír a külföldi befektetések bátorítása, növelése lenne. Ennek azonban fő feltétele a megfelelő befektetői környezet kialakítása. Szlovákiában ma számos bürokratikus akadály és az infrastruktúra hiánya fékezi külföldi cégek letelepedését. Kevés az ipari park és egyre szembetűnőbbek a regionális különbségek. Magyarország sokkal előbbre van ebben a tekintetben, a regionális különbségek sem olyan nagyok, mint a többi visegrádi országban. Jó hír a cseh munkanélkülieknek, hogy a külföldi befektetők egyre több tőkét visznek be Csehországba, javítva a munkához jutási lehetőségüket. Visszatekintve az elmúlt négy évre, Magyarországon csökkent, Csehországban nőtt, majd lassan csökkent, Lengyelországban és Szlovákiában viszont növekedett az állástalanok aránya. Magyarországon a kedvező tendencia megtorpanhat, mivel a bérek növekedésével az ország veszíthet a versenyképességéből. A mindenkori magyar kormányoknak tehát azon kell igyekezniük, hogy minél magasabb, színvonalasabb legyen a munkaerő-kínálat szakképzettsége, különösen a gyorsan fejlődő gazdasági ágazatokban. Ez a recept azonban érvényes a többi visegrádi országra is.