Növekvő bérekre számíthatunk

Az Ivan Šramko jegybanki alelnök által ismertetett pénzügyi program szerint Szlovákia 2009-ben képes lesz bevezetni az eurót. Az idén mintegy 7,5%-os éves infláció visszaszorítása jelenti a legnagyobb kihívást, azonban a jegybank szerint 2005 decemberére az éves szint 3,5% lesz, 2006 végére már csak 2,5%, 2007-ben és 2008-ban pedig 2%, vagy az alá szorulhat a pénzromlás üteme. A bruttó hazai össztermék (GDP) terén szintén optimista a jegybanki prognózis: 2005-ben 4,9%-os, 2006-ban 5,4%-os, 2006-ban egyenesen 6,6%-os, 2007-ben pedig 4,6%-os növekedési ütemet vetítenek előre. A 2006-os kiugróan magas mutató a nagyszombati Peugeot-Citroen és a zsolnai Hyundai/KIA autógyár beindulásának köszönhető.

Az alacsony inflációval párosuló kimagaslóan jó makromutatók azt vetítik előre, hogy az idén kezdődött, mintegy 1%-os reálbérnövekedés a jövőben felgyorsul. A pénzügyminisztériumra legfrissebb jelentése szerint 2005-ben a reálbér-növekedés eléri a 3,1%-ot, 2006-ban a 2,9%-ot és 2007-ben pedig a 3%-ot. „A társaságok pozitív gazdasági eredményei megteremtik a feltételeit a foglalkoztatottság és a bérek növelésének. A vásárlóerőt tovább erősíti a mérséklődő infláció” – olvasható a pénzügyminisztérium elemzésében. „Az életszínvonalra pozitív hatást gyakorol a szlovák koronának az euróhoz viszonyított folyamatos erősödése” – tette hozzá Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. A gazdasági reformok az elkövetkező évben nemcsak a dolgozóknak, de a nyugdíjasoknak is többletbevételeket jelentenek. Ráadásul jövő januárban már nem várható az utóbbi évekre jellemző árugrás, mivel az árak felszabadítása már megtörtént. Egyedül a víz-, a csatornadíj és a lakossági földgáz drágul érdemben. Az államilag szabályozott árak ugyanis már nagyjából elérték azt a szintet, ami kellő megtérülést jelent a gyártóknak. Az életszínvonal növekedésének legnagyobb kerékkötője így csak az olaj lehet. A hazai gazdasági elemzők szerint azonban jövőre ennek az ára is csökkenhet. További lökést jelent azonban a foglalkoztatottság növeléséhez az európai uniós alapok által nyújtott támogatás és a külföldi befektetők megjelenése is. Egyre közelebb kerülünk azonban a parlamenti választásokhoz, ami az olajnál is nagyobb veszélyt jelenthet a hazai költségvetésre. Ha a kormány, a választók megnyerésének érdekében, növelné az állami kiadásokat, tovább nőne a költségvetési hiány és ezzel együtt az állami tartozások is. Mindez hosszabb távon az euró bevezetését is veszélyeztethetné, hiszen ennek alapfeltétele a minimum 3%-os költségvetési hiány betartása. (shz, hn)

Tegnap nem változott az alapkamat

Pozsony. A jegybank tegnap nem változtatott a mérvadó kamatlábakon, a jegybanki alapkamat így továbbra is 4%-os. Márciusban, áprilisban, júniusban és novemberben a központi bank fél százalékkal csökkentette a kamatot az egyre erősebb korona megfékezésére. A kamatvágással azonban nem sikerült elérni a céljukat, hiszen a szlovák fizetőeszköz az elmúlt napokban is újabbnál újabb rekordokat döntött. A jegybank tegnapi döntésének a korona árfolyamára szinte semmilyen hatása nem volt. Egy rövid időszakra ugyan az árfolyam 38,56 korona/euróra csökkent, ezen a szinten azonban megállt az erősödés, délutánra így az árfolyam 38,64 korona/euróra ugrott. (ú)