Nincs áremelés, jobb a hangulat

A gazdasági helyzet tekintetében az emberek véleménye hónapok óta stabil, szemben a korábbi romló tendenciával. Ez alátámasztja a statisztikai hivatal számítását, amely szerint több ágazatban az alkalmazottak bére nem csak abszolút mértékben javul, hanem a vásárlóereje is nő. A márciusi felmérés során a megkérdezettek 64%-a vélte úgy, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban romlott. Ez nagy változás az egy évvel ezelőtti 80%-hoz képest, bár az is igaz, hogy idén januárban már 59 %-os eredményt is mértek. Változatlan helyzetről a megkérdezettek negyede számolt be, és 7% volt azok aránya, akik javulást érzékeltek. Az elkövetkező egy évet illetően már hagyományosan egy kissé optimistább kép rajzolódott ki: 47% tartott a helyzet további romlásától, 19 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A változatlan helyzetre számítók aránya 34% volt, ami éves rekord. A helyzet javulásában viszont csak minden kilencedik válaszadó reménykedett, ez nem tartozik a jobb eredmények közé.

A februári 0,4 százalékos, illetve az éves szinten is csak 4,3 százalékos infláció teljes mértékben kihatott az emberek véleményére. Az elmúlt egy évet már csak 19% kötötte össze jelentős áremelésekkel, ez még februárhoz képest is 5 százalékos csökkenés. Egy évvel ezelőtt az arányuk 45% volt. A közepes emelkedés 35 százalékot kapott, a leggyakoribb válasz (38%) pedig gyenge inflációról számolt be. A közeljövőt illetően sincs különösebb pesszimizmus, a válaszadók 58%-a nem tart nagy változástól. Bár egy éve még 35% félt az infláció felgyorsulásától, márciusra az arányuk 14%-ra csökkent. Ez még az örök optimistáktól is kisebb csoport, azok aránya ugyanis, akik még a mostani, szinte már uniós inflációnál is kisebb áremelkedésben reménykednek, 16 százaléknak bizonyult.

Az inflációval ellentétben a munkanélküliség márciusban újra az egekben volt. A lakosság azonban nem számít javulásra, sőt a válaszadók több mint fele (5%) még ennél is több munkanélkülire számít, 29% a jelenlegi állapot konzerválódását tartotta a legvalószínűbbnek és mindössze 8% hitte azt, hogy egy év múlva kevesebben lesznek munka nélkül, mint most.

A háztartások pénzügyi helyzetét illetően legtöbben, 43 százaléknyian azok voltak, akik az elmúlt 12 hónap során stabilan tartották a helyzetüket. Ezzel kissé megelőzték a visszacsúszókat (40%). Végezetül pedig 16% volt azok aránya, akik ezt az időszakot pozitívan élték meg, vagyis a háztartásuk anyagi helyzete javult. Hasonlók az arányok a közeljövőt illetően is. Az elkövetkező 12 hónap során 17% reménykedett a helyzetet javulásában, 42% nem számított változásra, 34% pedig attól tartott, hogy összébb kell húznia a nadrágszíjat. A megtakarítási képességet illetően azonban már jobb egy kissé a helyzet, 38% volt képes takarékoskodni, 39% fizetéstől fizetésig élt, 22% pedig kénytelen volt a tartalékait felélni.

A statisztikai hivatal az Európai Unióban használt módszernek megfelelően összesen 12 kategóriában vizsgálja a fogyasztók véleményét. Ennek összesített indexe márciusban mínusz 26,9-re jött ki. Ez ugyan továbbra is komoly pesszimizmust sugall, de azért lényegesen jobb a tavaly ilyenkor mért mínusz 43,1-től. Az értéke egyébként az elmúlt fél évben szinte alig változott, vagyis nálunk ezalatt nem voltak komoly hangulati kilengések.

Ez nem egészen érvényes Európa sok más országára, ahol bizony komoly változások történtek. Az uniós tagjelöltek közül Magyarország javuló, mínusz 13-as indexszel vágott neki a választásoknak. A legoptimistábban a csehek (mínusz 4) és a lettek (mínusz 5) voltak, a sort pedig a lengyelek (mínusz 36) és bolgárok (mínusz 35) zárták. A tíz tagjelölt ország átlaga mínusz 26 volt, ami lényegében a hazai hangulatnak felelt meg. Az uniós országok lakosságának hangulata sem pozitív, a februári mínusz 8-as átlagérték csak kevésé jobb, mint a tavaly novemberi mínusz 12-es mélypont. A szegényebb déli államok (Görögország, Portugália) lakosságának a hangulata a hazai szinten mozog. De rossz a hangulat a két meghatározó tagországban is, a német mínusz 12 legalább azt jelenti, hogy megállt a visszaesés, a franciák mínusz 20 pontja viszont újabb rontás. Jó kedvük csak a finneknek (13 pont), svédeknek, dánoknak (egyaránt 9 pont), a hollandoknak (6 pont), illetve meglepetésre az osztrákoknak (4 pont) volt.