Nem tudni, mi számít hazainak

 

Az elmúlt időszakban több fórumon is hatalmas hírverést csaptak a hazai termékeknek, aminek a fő üzenete, hogy az itthon gyártott élelmiszerek jobbak és biztonságosabbak, mint a külföldiek. Ez több gyártót és kereskedőt is arra késztetett, hogy a termékeiket hazaiként tüntessék fel, még akkor is, ha ez nem felel meg az igazságnak. A földművelésügyi tárca szerint nem egy esetben fordult elő, hogy az üzletláncok a termék csomagolásánál hibásan tüntették fel a gyártó ország nevét. Legutóbb a Billában fordult elő, hogy a csehországi burgonyaszirmot szlovák termékként próbálták meg értékesíteni. „Ilyesmi már több alkalommal is előfordult. Természetesen az üzletlánc hibájáról van szó, ahol a gyártót a forgalmazóval keverték össze” – tájékoztatta lapunkat Peter Hajnala, a földművelésügyi tárca szóvivője. Szerinte a Szlovákiát jelző EAN 858 kódjelzés szintén megtévesztő lehet, ugyanis az EAN nemzetközi jelzést a forgalmazó kéri, tehát ha ehhez a 858 párosul, még nem biztos, hogy szlovák eredetű készítményről van szó. „Legalább 75 százalékban kell tartalmaznia egy-egy terméknek hazai nyersanyagot ahhoz, hogy szlovák terméknek minősíthessék. A legerősebb garancia a Minőségi védjegy SK (Značka kvality SK) jelölés, amely annak bizonyítéka, hogy ha a vásárló az ezzel a felirattal megjelölt terméket teszi kosarába, valóban szlovák terméket visz haza” – állítja Hajnala. Egy-egy terméknél az a mérvadó a jelöléssel kapcsolatban, hogy milyen eredetű az alapanyaga – mondta el lapunknak Simon Zsolt, a Híd alelnöke, volt földművelésügyi miniszter. „A fogyasztónak egyértelműen tudnia kellene, hogy hol gyártották, vagy pontosabban milyen eredetű nyersanyagból készült az a termék, amelyet meg akar vásárolni. Az alsó, 75%-os határt mindenképpen lényegesnek tartom, tehát ha legalább ennyi a szlovákiai alapanyag egy termékben, akkor az hazainak minősíthető” – vallja Simon. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője szerint az Európai Unió tagállamaiban még mindig nincs kellőképpen megoldva az egyes élelmiszer-ipari termékek megjelölése. Így nem csoda, hogy a fogyasztó gyakran pontatlan információhoz jut, amiért viszont a hibát elkövetőket nem szankcionálják. A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet egy minap nyilvánosságra hozott felmérése rámutatott: a megkérdezett vásárlók 90 százaléka elégedetlen az „EU-gyártó” feltüntetéssel. Ők ugyanis arra kíváncsiak, hogy konkrétan melyik állam az előállítója egy-egy terméknek. „A vásárlók mindenekelőtt a minőségi és biztonságos eredetű élelmiszer kritériumait említik akkor, amikor a gyártók pontos feltüntetését követelik” – magyarázza Nemec. A szóvivő szerint a helyzet 2014 decemberétől javulhat, akkor ugyanis hatályba lép az Európai Bizottság rendelete, melynek értelmében öt húsfajta, valamint a tej esetében pontosan kell feltüntetni a termék származási helyét.