Nem javult a lakosság hangulata

Lehet, hogy elszámolta magát a kormány, amikor a választási évre való tekintettel az idei év elején a központilag szabályozott árakat még az inflációnak megfelelően sem emelte. A statisztikai hivatal első negyedéves rendszeres felmérései szerint ez nem okozott lényeges lakossági nézetváltozást. Az előző évek tapasztalatai alapján az év elejei emelések hatására 10-15 százalékkal megnőtt azok aránya, akik rossznak ítélték az ország gazdasági helyzetét. A második félévre viszont általában ezek egy része megbocsátott és a pesszimisták aránya a korábbi szintre csökkent. Az idei év elején viszont áremelés nélkül is romlott valamelyest a hangulat – míg januárban a megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során romlott a gazdasági helyzet, áprilisban az arányuk áremelések nélkül is 64 százalékra nőtt. A kilátásokat tekintve is hasonlót tapasztaltak a felmérést végzők – míg az év elején a helyzet romlását várók aránya 45 százalék volt, áprilisra az arányuk újra 50 százalék fölé emelkedett.

Mindez annak ellenére, hogy márciusban az inflációra sem panaszkodhattunk, az előző hónaphoz képest az árak egyáltalán nem emelkedtek, tavaly márciushoz képest pedig az emelkedés mértéke a nagyon jónak számító 3,6 százalék volt. Az emberek ezt pontosan érzékelték is, hiszen a válaszadók 37 százaléka alacsony, 35 százaléka közepes áremelkedésről számolt be és csak minden ötödik érzékelt komoly áremelkedést. Az inflációval kapcsolatban a jövőt illetően sincs komolyabb félelem – a válaszadók 60 százaléka szerint egy éven belül nem lesz fordulat, 13 százalék további árcsökkenésre számít és csak 16 százalék tart attól, hogy azért az infláció felgyorsul.

A romló hangulat oka leginkább a továbbra is magas munkanélküliségben kereshető, a megkérdezettek több mint hatvan százaléka attól tart, hogy ezen a téren a helyzet tovább romlik és mindössze 8 százalék számít a helyzet javulására. A családok helyzetét illetően valamivel kedvezőbb kép mutatkozik, a felmérések kezdete óta 25 százalék körül mozog azok aránya, akik nem képesek megélni a jövedelmükből. A legtöbben fizetéstől-fizetésig élnek (áprilisban 40 százalék), de majdnem ennyien vannak, akik már takarékoskodni is képesek (36 százalék). A hangulatromlás a takarékoskodási képességre is rányomta a bélyegét, míg idén januárban a megtakarítással nem számoló háztartások aránya az elmúlt három év során első alkalommal csökkent 70 százalék alá, az áprilisi felmérés újra 71 százalékot mutatott.

Mindezek alapján nem is csodálkozhatunk azon, hogy az Európai Unióban használt metodika alapján a statisztikai hivatal januárhoz képest áprilisban a fogyasztói hangulat romlását állapította meg. A mínusz 28,7 százalékos érték közel két százalékos romlást jelent, igaz, ez azért jelentősen jobb a tavalyi áremelések után mért mínusz 36,2 pontnál. Az uniós metodika európai összehasonlítást is lehetővé tesz – ezzel kapcsolatban márciusi adatok álltak a statisztikai hivatal rendelkezésére. A társult országok közül Magyarországon került sor a legjelentősebb változásra, az ország a választásokra a korábbihoz képest sokkal jobb hangulatban készült, a mínusz 6-os index az eddigi mérések során rekordot jelent. Ezzel Magyarország felzárkózott a társult országok élcsoportjába, a már hosszabb ideje az optimizmus határán mozgó Csehország, Észtország és Lettország mellé. A társult országok átlaga viszont továbbra is mínusz 26 pont, vagyis a hazai állapotokhoz hasonló. A sort Lengyelország és Bulgária zárja, ahol a fogyasztói hangulat újra a mínusz 40 pont felé közeledik. Az Európai Unió országai márciusban enyhe javulással mínusz 7-es indexet produkáltak. A görögök és a portugálok véleménye a hazaihoz hasonlóan lesújtó, igazán optimistának csak a skandináv és a Benelux országok lakói mutatkoztak. Érdekes az osztrák fordulat is, szomszédaink a tavaly őszi pesszimizmusuk után tavaszra plusz 9-es indexükkel kifejezettek optimistává váltak.